A trianoni döntés alapján Csehszlovákiának a multietnikum, a tolerancia és az együttélés szabályai szerint kellett volna létrejönnie. Ez helyett a cseh és szlovák nép közös nemzetállamát hozták létre úgy, hogy 87 éve a többi népet a magyart, a németet, a ruszint, a romát, valamint a kisebbségeket durva asszimilációs folyamatoknak vetik alá. A szlovákság mindezt még megtetőzve, attól tartva, hogy egyszer a Felvidéki Magyar Nép majd megkérdőjelezheti a trianoni diktátum helyességét, érvényességét, hathatós magyarellenességet sulykolt, nevelt bele ovodáskortól kezdve a felnövő szlovák nemzedékekbe. Mindezt azzal indokolva, hogy a magyarok Szlovákia, szlovákság megsemísítésére törekednek. Mekkora abszurd állítás, de ennek ellenére, milyen hatalmas sikerrel hajtották végre. Manapság, ha egy szlovákot az ember megkérdezi, hogy vajon miért utálja annyira a magyart? Válaszképpen azt kapja, mert Szlovákiát és a szlovákságot akarják elpusztítani. Arra a kérdésre, hogy vajon ezt miért is tennék? Erre a válasz már vállvonogatás, vagyis nem tudják. Egy másik népet azért utálni, mert az apám-anyám is utálta, egy kicsit fura megközelítése a népi ellentéteknek. Úgyis mondhatnám a szlovák politikai elit 87 éves beteges munkájának a sikeres eredménye. Ezen kell változtatni, sőt lehet is. Vajon hogyan? Őszinte és határozott beszéddel mindez megolható. Természetesen egyik napról a másikra ezt a görcsös ellenszenvet, görcsös állapotot feloldani nem lehet. A Felvidéki Magyar Népnek, a felvidéki magyar politikusoknak, az állandó magyarázkodási, védekezi poziciójukat, határozott és konkrét célokat tartalmazó viselkedéssel és politizálással kell felváltani. El kell magyarázni a többségi szlovákságnak, hogy mi itt nem azért élünk, hogy őket tönkretegyük és elpusztítsuk, hanem azért mert itt születtünk és itt is akarunk élni. Ennek a közös együttélésnek hathatos megbékélési eszköze lehet a közös területi autonómia létrehozása, a trianoni rossz beidegződések, ellenszenv, ellenérzések feloldása végett. Egyúttal ezen a közös területen, kölcsönös tolerancia, valamint a népek és kultúrák közötti legitim kölönbségek elismerésével, egymás népi értékeinek a tiszteletben tartásával, be lehetne bizonyítani, hogy a közös ezeréves együttélésnek több volt a pozitívuma, mint a politikusaink által gerjesztett negatívumok. Ezért kell kűzdeni, ezért érdemes élni. forrás: C.A.

Commora Aula tovább küzd a közös területi autonómiáért 2007.5.26 A Commora Aula polgári társulás tovább küzd az azonos jogokért és egy közös területi autonómia megvalósításáért Dél-Fölvidéken. Csáky Pál állítása szerint B.J. lehet akár SNS ügynök is és jó lenne utánnanézni ki is finanszírozza őt. Megnyugtathatjuk Csáky urat, nem SNS ügynök és senkisem finanszírozta az eddigi tevékenységét. Rágalmazás helyett az idejét egy jó autonómiatervezet kidolgozására fordíthatná, értelmesebb és fontosabb munka lenne. Igen a B.J. abbahagyta, de a CA tovább viszi a Felvidéki Magyar Nép közös ügyét a megmaradásért, az azonos jogokat biztosító területi autonómiáért. Egyenlőre az aláírásgyűjtést felfüggesztettük. Elsődleges feladatunk most az lesz, hogy tökéletesítsük autonómiatervezetünket, majd azt három nyelvre refordítva, vitára bocsássuk. Eljuttatjuk az összes SK-s parlamenti képviselőnek, valamint az EÚ hivatalos szerveihez is. Létre kell hozni a Dél-Fölvidéki Autonómia Tanácsot, amelynek munkájába megkeresés formájában meghívunk minden olyan felvidéki személyiséget, akiknek a Felvidéki Magyar Nép saját szülőföldjén való megmaradásának az ügye nem lehet közömbös. C.A.

MKP, nehéz nem hazudni 2007.5.10 A megélhetési karrierpolitikus képtelen az általa képviselt közösség érdekében őszinte és bátor cselekedetekre. Személyes érdekeit, mindig a közösség érdekei fölé emeli, majd ellensúlyozásképpen össze-vissza hazudozik és féligazságaival félrevezeti saját népét. Az MKP “új” vezető politikusai, meghirdették az önigazgatási jogokat, de majd csak jövőre szabad erről vitát kezdeményezni a többségi szlovák néppel. Vajon mire várnak? Kit, kiket akarnak elaltatni? A szlovák pártok politikai elvbarátait nem kell, azoknak már réges-régen behódoltak. A felvidéki magyar politikusok szlovák nemzeti nacionalizmus fogságába kerültek, elárulták a Felvidéki Magyar Nép érdekeit a megmaradásra, gyáván meghunyászkodva mérhetetlen hatalmi ambícióktól és kapzsiságtól vezérelve elbutították a Felvidéki Magyar Népet. Nem kell nekünk az autonómia, mert a többségi nép azt úgysem adja meg, jobb csöndbe maradni, mert még rosszabb lesz nekünk. Kérdezem én, mitől, kitől lesz rosszabb? Talán csak úgy alapon Fico, Slota, Zala autonómia-pártiak lesznek és majd tálcán fogják kínálnia a területi autonómiát és az azonos jogokat. Ez egy nagy tévedés, ott ahol az autonómiát a kisebbségi nép megkapta, azt előbb kérte, követelte, kiharcolta, majd csak ezek után részesedett az azonos jogokból. Néma gyereknek az anyja se érti a szavát. Mitől és kitől félünk? Mitől fél az MKP, hogy még a mai napig nem indította el a békés autonómiavitát a többségi szlovák néppel? Egész Európa, az EÚ tele van az autonómia különböző formáival Dél-Tiroltól kezdve a Skót-felföldig, a finnországi svédeken át egészen Koszovóig. A szlovákságtól, vagy saját maguktól félnek? A hatalmi ambíciójuknak és a magyar érdekek elárulásának köszönhetően, amit bevallani képtelenek, inkább további hazugságokkal súlyosbítva csúsznak a szakadék széle felé magukkal rántva a Felvidéki Magyar Népet is, annak asszimilációellenes érdekeit elutasítva. Mi a megoldás? Azonnal és hathatós autonómiavitát kell kezdeményezni a többségi nép képviselőivel. Mondani, hirdetni kell, hogy igenis jogunk van az azonos jogokra, s mindezt egy közös területi autonómia keretein belül képzeljük el, ami nem sérti a szlovákság érdekeit és a meglévő jogait egyáltalán nem csorbítja. Ki kell mondani, hogy a Felvidéki Magyar Nép ugyan olyan államalkotó nép, mint a szlovák, mivelhogy a trianoni döntés után Cseh-Szlovenszkónak, olyan multinacionális állammá kellett volna alakulnia, ahol minden kisebbségi népnek meg kellett volna kapnia a saját jogait. Ez helyett a cseheket és a szlovákokat leszámítva, a németek, a magyarokat és a ruszínokat elnyomott kisebbségi sorsra, pusztulásra itéltettek. Azóta 87 év telt el és éppen itt az ideje, hogy ezeket az igazságtalanságokat, amelyek még a trianoni döntés megsértését, nem betartását is jelenti, korrigálva legyenek. A Felvidéki Magyar Népnek föderális, vagy széleskörű jogokkal rendelkező területi és perszonális autonómiákon belül kell megkapnia az azonos jogokat, amelyeket már 87 éve megtagadják tőle. Commora Aula területi és perszonális autonómia-tervezete, a Négyszükségből kiindulva, olyan önigazgatási jogokat kér a Felvidéki Magyar Nép részére, amelyek kétnyelvűséget biztosítana a Felvidéki Autonómia Környék (Tartomány) területén -FAK- magyar és szlovák hivatalos nyelvvel. Az egész ország területén 8%-os perszonális autonómia jogokat minden kisebbségi nép részére az anyanyelv használatára a közügyek intézésének minden szintjén. A közös területi autonómia tartomány a szlovákság meglévő jogait nem sérti, csupán a területi autonómiában élő kisebbségi népeknek ad azonos jogokat. Az MKP-nak ezekért az elemi emberi jogokért kéne kűzdenie, a KÖZÖS TERÜLETI AUTONÓMIÁÉRT, AZONOS JOGOKKAL. Forrás: commora aula

Pozsonytól Királyhelmecig a területi autonómia 2007.4.24 A Dél-Fölvidéki Autonómia Környék Pozsonytól egészen Királyhelmecig egy egységes területet fog alkotni. Az autonóm tartomány (környék) területének a behatárolásához nagyon jó kiindulópont, politikai sarktétel az 1918. december 6-án aláírt Hodza-Bartha megállapodás, amit Milan Hodľa, a csehszlovák kormány megbízottja és Jászi Oszkár tárgyalásaiból jött létre. A prágai vezetés ezt nem fogadta el, látva a Károlyi-kormány gyengeségét, majd ejtette a Hodza-Bartha megállapodást. Ennek ellenére alaptételei, ami az etnikai határok megjelölését, behatárolását illeti, az első olyan dokumentum, ami közös magyar-szlovák megállapodásnak tekinthetünk a felvidéki magyarság és a szlovákság életterének, territóriumának a dokumentálására. Érdekes párhuzam, hogy Hodza 1918-ban ugyan ott jelölte ki az etnikai határvonalat a szlovákság és a magyarság között, mint 1861 a stúri diákok akik a bécsi uralkodóhoz folyamodva kérték a Szlovák Környék, autonóm terület létrehozását. Ezekből az adatokból is egyértelműen kitünik, hogy a Felvidéki Magyar Nép saját területe (a Hodľa-Bartha határ alatt lévő) már jóval a trianoni békediktátum előtt is létezett és stabil etnikai határvonalat képezett, amit a szlovákság képviselői is elismertek és tudomásul vették. Ebből logikusan lekövetkeztethető, hogy a Felvidéki Magyar Népnek joga van az önigazgatásra és a területi autonómiára, egy olyan területi autonóm tartomány létrehozására, ahol azonos jogokat kap minden szinten, a közügyek, politika, iskolaügy, jog és a gazdaság terén, leszámítva a külügyet és a hadügyet, ami továbbra is megmaradna Szlovákia politikai hatáskörében. Az autonóm tartomány 16 szlovákiai járást érint területileg, részben, vagy teljesen terjedelmében. Melyek ezek a járások: 1. Teljes terjedelmében: Dunaszerdahely (Dunajská Streda), Komárom (Komárno), Nagykürtös (Veµký Krtíą) Rozsnyó (Roľňava) Kassa és vidéke (Koąice-vidiek) Gölnicbánya (Gelnica) Nagyobbrészt: Érsekújvár (Nové Zámky) Galánta (Galanta) Vágsellye (©aµa) Losonc (Lučenec) Rimaszombat (Rimavská Sobota) Tőketerebes (Trebiąov) Kisebbik részben: Nyitra (Nitra), járásból Zoboralja (Podzohorie) és környéke Nagyrőce (Revúca), járásból Tornalja (Tornaµa) és környéke Nagymihályi (Michalovce), járásból Nagykapos (Veµké Kapuąany) és környéke. Az autonóm tartománynak a fővárosa Kassa (Koąice) lesz. Három megyéből tevődik össze: Nyugati, Komárom megye Középső, Losonc megye Keleti, Kassa megye Komárom megye: 568.088 lakosa van Losonc megye: 187.702 lakosa van Kassa megye: 517.599 lakosa van Összesen: 1.273.389 Ebből magyar anyanyelvű kb. 480.000 (38%) Saját parlamentje, 60 választott képviselője. Parlament elnökét két évre válaszják, egyszer szlovák, egyszer magyar anyanyelvű polgárai közül az autonóm tartománynak. Az autonóm tartományban kötelező kétnyelvűség uralkodik a közügyek gyakorlásának minden szintjén. Az állam ledelegálja, a külügy és a hadügy kivételével minden jogi és gazdasági tevékenységben történő ügyintézési és döntéskozói jogot az autonóm tartomány szerveire. C.A.

Az ÚjSzó szerint a tüntetés kudarcba fulladt 2007.4.2 A mai számban (dem) írásához "Kudarcba fulladt autonómia", néhány szóban reagálnák. 1. Ez a tüntetés egy figyelemfelkeltő megmozdulás volt, 2. Célját maximálisan teljesítette három TV társaság készített velünk interjút, ahol elmondhattuk miért vagyunk ott, milyenek az elképzeléseink. 3. Kb 10 MKP képviselő is aláírta a petíciós íveinket. 4. Több tucatnyi képviselő odajött hozzánk, elbeszélgettünk, névkártya csere és azzal váltunk el - sok esetben -, hogy folytatása következik. 5. Röpcéduláinkat, amelyeket hirtelen gyorsan nyomtattunk ki, a küldöttek egyesével (az elején) később csoportosan hordták be kongresszusi terembe. Egy küldött még a reggeli órákban azt közölte velünk, hogy megtiltották a röpcéduláink átvételét. Ennek ellenére a küldöttek csoportokba verődve olvasták azt. Bugár egy rokonát felhasználva kémkedési és provokatív célokból odaküldte. Egyes képviselők szomorúan visszaigazolták, hogy Bugár dühössen személyesen kapkodta ki a kezeikből a röpcéduláinkat. 6. Azért távoztunk a helyszinről, mert 4 autobusznyi MO bakancsos tüntető jelentkezett be (kb 150 ember) képviselőiket megkértük, hogy fordítsák vissza az autobuszokat, a buszköltségeket akár álljuk is, de ne tüntessenek itt, mert ez egy békés megmozdulás csak ártanának az ügynek 7. Egy magas szintú MKP-s tag részéről a szavazás után 5 percel kaptunk egy üzenetet, megköszönték, ha mi nem vagyunk ők se győztek volna. 8. A szavazás után több újságíró is keresett minket (benti információ) forrás: commora aula

Cenzúráznak az MKP által bekebelezett egyes felvidéki magyar médiák. 2007.3.18 Októberben a Commora Aula felszólította nyílt levél formájában az MKP, hogy hathatósabban képviselje a Felvidéki Magyar Nép érdekeit a Felvidék.Ma internetes hírportálon keresztül. Ezt követően a Commora Aulához eljuttatott információk alapján az említetett hírportált cenzúrázásra szólította fel az MKP, vagyis annak egyes magasszintű képviselői. Első ténykedésük eredménye a nyílt levél megkurtítása, majd kitörlése, miután a főszerkeztő figyelmeztetve lett erre a jogtalan törvénysértésre. A további beküldött kb. 10 cikkből csupán három jelent meg, azok is a főszerkesztőhöz egyenesen címezve, mert a szerkesztőknek, a hozzánk eljuttatott semleges információk alapján be volt tiltva, hogy az autonómiacikkeinket leközölhessék. Az utóbbi napokban erre a hiányosságra a Felvidék.Ma főszerkesztőjét több emailban figyelmeztettem, mégcsak választ sem kaptunk a nem éppen szokványos viselkedésükre. Egy beküldött cikkünk hasonló sorsra került a Szabad Újságban is, mert megpróbálta kritizálni Csákyt úr mondanivalóját. Gazdasági Magyar a Tenniakaró Magyart diszkriminálja. Ilyenkor Kossuth Lajos jut az eszembe "...a sajtó szabad nemzetnél hivatva van, hogy legyen óramutató a nemzet életében, legyen... őre a jogszerűségnek, reményhorgonya a szenvedőnek, a bűnnek ostora. " (Kossuth Lajos - Pesti Hírlap, 1844. június 30.) Felvidéken, ez hogyan is van? foorás: commora aula

Nevezzünk be ebbe a versenybe és győzzünk !!!! 2007.3.14 Tisztelt Felvidékiek Egy Valery Paul, francia költő mondásával kezdenén: “Ha valaki azt akarja, hogy az álma valóra váljék, először fel kell ébrednie.” A világos gondolkodás leghatásosabb mércéje a zavarodottság, amikor tetteinket látszatra képtelenek vagyunk higgadtan és céltudatosan megérteni, irányítani. Vagyis jó úton haladunk. Aki hisz és tenni is akar, sőt tesz is, az mindig a zavarodottság útvesztőjében bukdácsol, s közben hite és akarata segítségével megtalálja a helyes utat, utat mutatva azoknak is akik gyengébbek és segítségre szorulnak. Miért nincs merszünk, azt az utat járni, amit már őseink réges-régen kitaposták számunkra, a bátorság és a hit útját. Hinni kell, hogy a dolgokat meg lehet, sőt meg is kell változtatni. A bátorság bennünk lakozik csak ki kell engedni, béklyójától megszabadítva nagy és jó tettekre hivatva. Egy nép aki itt él saját szülőföldjén, saját hazájában, csak azért mert másképpen fohászkodik az Istenéhez, ez még nem ok arra, hogy őt elpusztítsák, ha azt Ő maga is hitvesztetve, bátorságát maga mögött hagyva, .... nem akarja. Mi a felvidéki Magyar Nép márpedig ezt nem akarjuk. Mi csak az azonos jogokat a saját jussunkat akarjuk. Mi nem vagyunk görbelábú szög, hogy állandóan kalapáccsal verjenek, asszimiláljanak azért, mert magyarnak születtünk. Mi a jó nekünk ésszerűen szerencsétlennek lenni, vagy értelmetlenül szerencsésnek. Az ésszerűség sikerre vezethet, de az értelmetlenség csak a poklok poklának a kapuját nyitja meg, a reszlovakizáció, az assszimiláció, a megalkuvás szikes másságába vezet. Mi a jó, a jobb a Felvidéki Magyar Népnek, ha csöndesen asszimilálódik, vagy vállalja annak kockázatát, hogy kinevetik, a vélemények konfrontációját és az esetleges sikert a megmaradást. Aki segíteni akar, most tegye meg. Aki menni akar, most menjen. Aki hisz a felvidéki Magyar Nép megmaradásában, hitét soha meg ne tagadja. A becstelenek és a becstelenség világát a történelem süllyesztőbe kell juttatni. A Felvidéki Magyar Népet felébresztve, tudtára adni eljött a mi időnk, a szabadság ideje, az igazmondás tisztasága. Állítsuk pellengérre elleneinket, a hazugmondást, condra viselkedésüket. Bethlen: “Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.” Nevezzünk be ebbe a versenybe és győzzünk !!!! forrás: commora aula (B.J.)