Az Európai Parlament elfogadta a Catania-jelentést

Kisebbségi nyelvhasználat és önrendelkezés

A közösségi politikában nincsenek sem közös kritériumok, sem minimális normák, sem közös definíció a nemzeti kisebbségekre vonatkozóan - áll a jelentésben. A képviselők ezeknek a kidolgozását várják. A kiemeli a regionális és kisebbségi nyelvek védelmének fontosságát, mivel „az anyanyelv használatához és az anyanyelvi oktatáshoz való jog a legalapvetőbb jogok közé tartozik" – így a szöveg.

Az EP „úgy véli, hogy a szubszidiaritás és az önrendelkezés elvei jelentik a leghatékonyabb eszközt a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak kezelése tekintetében, követve az unión belül létező legjobb gyakorlatokat". A parlament ezért „ösztönzi a megfelelő önrendelkezési megoldások alkalmazását, a tagállamok szuverenitásának és területi integritásának teljes tiszteletben tartása mellett".

A romák helyzete

A parlament a romák elleni szegregáció megszüntetésére szólít fel a lakhatáshoz való hozzáférés hiánya, a munkaerőpiacról, a közoktatásból és az egészségügyi ellátásból való kirekesztettség terén. A jelentés szerint hatóságok gyakran diszkriminálják a romákat, akik ezen túl alulreprezentáltak a politikában, a kevés számú integrációs program pedig széles körű romaellenességgel párosul.

A képviselők úgy vélik, a rendőrség is sok esetben hátrányosan különbözteti meg a romákat. A szöveg külön megemlíti a faji alapú nyilvántartásba vételt és az aránytalan mértékű „véletlenszerű" helyszíni ellenőrzéseket. A képviselők arra kérik a tagállamokat, lépjenek fel a roma kiskorúak esetében előforduló nem hivatalos házasságkötések gyakorlata ellen.

Bevándorlók és integráció

„Ahelyett, hogy a tagállamok minden erőfeszítésüket az illegális bevándorlás megelőzésére összepontosítanák, például egyre növekvő határellenőrzési intézkedések révén" – így a jelentés, – „hatékony és hosszú távú legális bevándorlási politikát kellene kialakítani, valamint rugalmasabb és összehangoltabb szabályokat kellene alkotni a menedékjogért folyamadók esetében".

Magyar felszólalók

A december 17-én tartott plenáris vitában felszólalt Gál Kinga néppárti képviselő. Szerinte komoly üzenet a parlament részéről, hogy létrehozta az Alapvető Jogok Ügynökségét.

A képviselőnő szerint a jelentéssel kapcsolatos véleménykülönbségek sokszor a régi és az új tagállamok eltérő problémáiból adódnak. „Hiszen Európa nyugati felén az alapvető jogok érvényesülésekor szinte mindig a diszkriminációmentesség érvényesülését értik, legyen ez a jelentős számú migráns lakosságú kisebbség, az etnikai hovatartozás vagy a szexuális irányultság alapján. Ugyanakkor az új tagállamokban még máshol tartunk, mikor alapvető jogainkat szeretnénk érvényesíteni. Még alapvető szabadságjogainkat féltjük sok esetben, és amikor kisebbségekről beszélünk, akkor őshonos kisebbségek millióiról beszélünk, akiknek ma is sértik alapvető jogait az új tagállamokban" – fogalmazott Gál Kinga.

Sógor Csaba, ugyancsak néppárti képviselő azt mondta, „a nemzeti kisebbségek önhibájukon kívül kerültek új országokba. Sajnos nagyon sok új tagállamban kollektív bűnösséggel sújtják őket, meg akarják tiltani, hogy anyanyelvükön tanulják meg történelmüket, lakóhelyük, helységeik, folyóik neveit". Van, aki az önrendelkezés bármely formáját azért tiltaná be, mert „fragmentizálódik az EU" – tette hozzá.

A képviselő úgy vélte: „azok az országok, például Olaszország vagy Finnország, akik kulturális vagy területi autonómiát adtak a kisebbségeiknek, nem mentek tönkre". „Meg kell adni a lehetőséget minden EU-tagországnak, hogy tartsa tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait" – zárta felszólalását Sógor Csaba.

Forrás: az Európai Parlament sajtószolgálata