Pozsonytól Királyhelmecig a közös területi autonómia 2007.4.24 A Dél-Fölvidéki Autonómia Környék Pozsonytól egészen Királyhelmecig egy egységes területet fog alkotni. Az autonóm tartomány (környék) területének a behatárolásához nagyon jó kiindulópont, politikai sarktétel az 1918. december 6-án aláírt Hodza-Bartha megállapodás, amit Milan Hodľa, a csehszlovák kormány megbízottja és Jászi Oszkár tárgyalásaiból jött létre. A prágai vezetés ezt nem fogadta el, látva a Károlyi-kormány gyengeségét, majd ejtette a Hodza-Bartha megállapodást. Ennek ellenére alaptételei, ami az etnikai határok megjelölését, behatárolását illeti, az első olyan dokumentum, ami közös magyar-szlovák megállapodásnak tekinthetünk a felvidéki magyarság és a szlovákság életterének, territóriumának a dokumentálására. Érdekes párhuzam, hogy Hodza 1918-ban ugyan ott jelölte ki az etnikai határvonalat a szlovákság és a magyarság között, mint 1861 a stúri diákok akik a bécsi uralkodóhoz folyamodva kérték a Szlovák Környék, autonóm terület létrehozását. Ezekből az adatokból is egyértelműen kitünik, hogy a Felvidéki Magyar Nép saját területe (a Hodľa-Bartha határ alatt lévő) már jóval a trianoni békediktátum előtt is létezett és stabil etnikai határvonalat képezett, amit a szlovákság képviselői is elismertek és tudomásul vették. Ebből logikusan lekövetkeztethető, hogy a Felvidéki Magyar Népnek joga van az önigazgatásra és a közös területi autonómiára a többségi szlovák néppel, egy olyan területi autonóm tartomány létrehozására, ahol azonos jogokat kap minden szinten, a közügyek, politika, iskolaügy, jog és a gazdaság terén, leszámítva a külügyet és a hadügyet, ami továbbra is megmaradna Szlovákia politikai hatáskörében. Az autonóm tartomány 16 szlovákiai járást érint területileg, részben, vagy teljesen terjedelmében. Melyek ezek a járások: 1. Teljes terjedelmében: Dunaszerdahely (Dunajská Streda), Komárom (Komárno), Nagykürtös (Veµký Krtíą) Rozsnyó (Roľňava) Kassa és vidéke (Koąice-vidiek) Gölnicbánya (Gelnica) Nagyobbrészt: Érsekújvár (Nové Zámky) Galánta (Galanta) Vágsellye (©aµa) Losonc (Lučenec) Rimaszombat (Rimavská Sobota) Tőketerebes (Trebiąov) Kisebbik részben: Nyitra (Nitra), járásból Zoboralja (Podzohorie) és környéke Nagyrőce (Revúca), járásból Tornalja (Tornaµa) és környéke Nagymihályi (Michalovce), járásból Nagykapos (Veµké Kapuąany) és környéke. Az autonóm tartománynak a fővárosa Kassa (Koąice) lesz. Három megyéből tevődik össze: Nyugati, Komárom megye Középső, Losonc megye Keleti, Kassa megye Komárom megye: 568.088 lakosa van Losonc megye: 187.702 lakosa van Kassa megye: 517.599 lakosa van Összesen: 1.273.389 Ebből magyar anyanyelvű kb. 480.000 (38%) Saját parlamentje, 60 választott képviselője. Parlament elnökét két évre válaszják, egyszer szlovák, egyszer magyar anyanyelvű polgárai közül az autonóm tartománynak. Az autonóm tartományban kötelező kétnyelvűség uralkodik a közügyek gyakorlásának minden szintjén. Az állam ledelegálja, a külügy és a hadügy kivételével minden jogi és gazdasági tevékenységben történő ügyintézési és döntéskozói jogot az autonóm tartomány szerveire. C.A.

A Szentkorona-eszme olyan tudás, amely a nacionalizmus jegyeit keletkezésétől fogva nem viseli magán, s ezért sebezhetetlen. Erőssége a sajátosság képviselete és védelme soviniszta nacionalizmus nélkül, s az a tény, hogy a közös történelmi múltú népek közösségének - együttélésének szimbóluma. A lényegéből következő önkormányzati, más szóval autonómia-elv, rá hivatkozással való képviseletére és érvényesítésére(Z.Zs)