Európai régiók gyűlése
2007.10.08. 21:09
Az Európai Régiók Gyűlése 1996 decemberében fogadott el egy nyilatkozatot a regionalizmusról, majd több éves előkészület után megalkották a Regionális Önkormányzatok Európai Chartáját. Ezek a dokumentumok - miután az Európa Tanács legmagasabb fórumai konvencióként fogadják el - határozzák meg a régiókkal szembeni tartalmi és formai követelményeket, amelyek követését a ratifikáló államoknak is ajánlják.
Európai régiók gyűlése |
Megye(kraj) vagy régió?
A Charta szerint a régiókat, azok alapvető önkormányzati jogait alkotmányos elismerésben, illetve védelemben kell részesíteni. Határaik hozzájárulásuk nélkül nem változtathatók meg, jogaik védelmében bírósághoz fordulhatnak, tevékenységük felett csak utólagos törvényességi ellenőrzés gyakorolható. A régió fogalmát is megadja a dokumentum: az állam legnagyobb területi egysége, amelyik a helyi önkormányzatok és a központi állam között helyezkedik el, és választott testülettel rendelkezik. A régióknak saját és átruházott feladataik megvalósításához megfelelő szabályozási és végrehajtási eszközökkel kell rendelkezniük. A régiókat - a szubszidiaritás elvét követve - általános hatásköri felhatalmazással kell ellátni, mind a településekkel, mind a nemzeti állammal való viszonyrendszerben. Külön megemlíti a Charta a régiók helyi önkormányzatok irányában betöltendő finanszírozási kiegyenlítő szerepét, az interregionális együttműködés, határon túli kapcsolatok jelentőségét. Különböző módozatokat ajánlva kiköti a régiók részvételi jogát az őket érintő nemzeti döntéshozási eljárásban. A régiókat megilleti a szervezetük önálló alakításának joga, de mindenképpen rendelkezniük kell egy közvetlenül választott testülettel és egy végrehajtó orgánummal. A finanszírozási önállóság keretében a Charta a regionális demokrácia egyik lényeges feltételeként rögzíti az adó-megállapítási és -kivetési jog biztosítását.
A fenti követelmények, illetve törekvések figyelmeztetnek arra, hogy a regionalizálás folyamata átfogóan kell, hogy érintse a teljes állami és önkormányzati igazgatást, a hatásköröket, finanszírozást, mindezek alkotmányos alapjait. Ez a feladat lényegesen több és más, mint a területfejlesztési régiók megerősítése, nem is oldható meg a regionális politika, mint közpolitika dimenzióján belül, hanem egész állami-politikai berendezkedésünket érinti. A régióépítés stratégiájának megalkotása előtt nem a földrajzi lépték, hanem a tartalom kérdésében kell döntést hozni. A megye, illetve régió közötti választás nem egyszerűen területszervezési, területfejlesztési, igazgatás-szervezési, hanem alapvetően politikai kérdés, a hatalom centralizációjának, decentralizációjának kérdése. Szegvári Péter 2005.okt.
| |
|