Ebben bízva fegyverletétel 1918-ban. Károlyi Mihály bizalmas tanácsra lefegyverkezett, mert ez kedvező lesz. Mások meg fegyverkezek. Vyx jegyzékek és hátráló határok.Intervenciók: csehek, románok, szerbek. Trianon 1920-ban - a magyarság kollektív büntetése: 3.5 milliónk idegen iga alá hajtása, velük ment 1000 éves országunk 2/3 része. Azok tették akikkel nem is harcoltunk. Vae victis! Lehet fellebbezni, papíron - de nincs kihez. Kilincselés Nyugaton, enyhítésért, 15 éven át, hiába. Hitler megértőbbnek látszik: két Bécsi Megszületik a döntés, s a többségében magyar részek visszatérnek. Az ára: hadbalépés. Megint egy elvesztett háború. Következménye Párizs 1947. Sztalin diktál, Nyugat asszisztál és: szenvtelenül szignálja a második Trianont. A visszatértek ismét elszakíttattnak. Kegyetlenül üldöztetnek, deportáltatnak és mészároltatnak.Kárpátaljáról 50 ezer elhurcolása, Északerdélyben koncentrációs táborokban lassú halál ezereknek, Délvidéken 50 ezer lemészárlása, Felvidéken Benes dekrétumokkal kollektiv büntetés, állampolgárság megvonása, kifosztás, kényszermunkára hurcolás, 100-ezres tömeges deportálás.Nálunk szovjet okkupáció, rémuralom, erőszakolt kommunizmus. Forradalom 1956-ban. Nyugati uszitás ellenállásra - árulás a háttérben. Kádár korszak terrorja, 200 ezer elmenekül, kollektivizálás, agymosás, vídám barakk, eladósodás. 1989: rendszeromlás.

Újrakezdés 1990-ben. Háttér: Málta. Az idős Bush és Gorbacsev leült egyezkedni rólunk is.
Esetünkben nincs sok változás: síma átmenet, nincs számonkérés, lehet beszélni, utazni és jött a többpártrendszer. Kiigazitás helyett tabuk: Trianon, határok, elszakitottak. Mert az Európai Unió majd mindent megold! Kerekasztal. Megfelelő vezető keresése. Washingtonban Kis János, Pozsgay Imre, Antall József. Az utolsóra esik a választás - bizonyára a leköszönők javaslatára. Az első minisztertanácson: 'Aki itt trianonozni akar az álljon fel és menjen ki!' Az alaphangot megadták: kussolni kell! Mert az EU... És ez folyik 17 éve. Míg itt egy csokornyakkendős fiatal diplomata sziporkázta tanácsait mint valami karácsonyi csillagszóró a szikráit az éppen uralmon levő kormánynak, addig a szomszédos kisantantéknál kollegái duruzsolták kiválasztott vezetők fülébe: 'Vegyetek be magyarokat a kormányba, lökjetek nekik valamit és csenben lesznek - s ez kitűnő propaganda lesz!' S így lőn. Miközben az RMDSZ Romániában, az MKP Szlovákiában és a VMSZ Szerbiában miniszteri bársonyszékben szunyókált, világgá szállt a hír: ezek micsoda demokráciát csináltak! A háttérben a körülményeknek megfelelőem váltott módszerekkel tovább folyt a magyar őslakosság diszkriminációja, kiszoritása, elüldözése.

Az eredmény: 86 év alatt az elszakitott magyarság aránya 1:1-ről 4:1-re csökkent s tovább romlik el egészen a felszívódásig. Amint EU tagok lettek, s a körülmények változtak ezek a 'nagy demokraták' kiebrudalták a magyarokat a kormányból. Ez történt Szlovákiában, Szerbiában és most történik Romániában. Szép lassan visszatérhettek régi mániájukhoz a magyarnyívasztáshoz: Malina Hedvig, a temerini fiatalok, a Babes-Bolyai Egyetem esete csak nehány eklatáns példa.

Az EU-ban tüskénkedő, hivtalból mindig optimista brüsszeli diplomatákat és a magyar balliberális kormányt amely kisujját sem mozditotta az elszakitott nemzetrészek érdekében, sőt kitagadtatta őket a nemzetből most érte az igazi hidegzuhany: a szlovák pártok soviniszta befolyás alatt a szeptember 20-án Pozsonyban egyhangúlag megszavazták a hirhedt Benesi-dekrétumok érinthetetlenségét, melyből legalább 13 a szlovákiai magyarságot kollektív háborús bünösnek deklarálta, minden jogtól megfosztotta, vagyonából kiforgatta s százezret üldözött el, hatvanezret pedig kényszermunkára vitt Csehországba télen fűtetlen marhavagonokban.

A benesi dekrétumok a náci nürbergi törvényeknek a tükörképei. Azok a zsidóságot sújtották, a Benesi- dekrétumok a magyarságot és németséget. A nürbergi törvényeket már régen hatályon kívül helyezték, alkotóit felelőségre vonták és megbüntették. A Benesi- dekrétumokkal a csehek és a szlovákok pedig békésen besétáltak az Európai Unióba a nyugati diplomaták tapsa között. A szlovákok most odáig merészekedtek, hogy törvénybe iktatással megerősitették azokat - szemben minden érvényben levő emberi joggal amiket ők is aláírtak! Lehetséges lenne-e ma feleleveniteni a nürbergi törvényeket? Vajon eltűri-e az EU a Benesi dekrétumok újra törvénybe iktatását?

Itt az EU szavahihetősége forog kockán: kiáll-e szilárdan határozott ígéretei mellett, vagy ismét elkönyvelhetünk egy új átverést a többiek mellé?

Edmonton, 2007. szeptember 25.
Prof. Dr. Pungur József