Slota uszítására, válaszom a békés autonómiaharc

Slota uszítására, válaszom a békés autonómiaharc  2006.07.29. Olvasónk írta: "Egy idézettel kezdeném Kusy professzortól, még mielőtt a szlovákság "jobbik" felének a zsebében kinyílnának ténylegesen a bicskák: -"A szlovák nemzetállam a szlovákokat az egész ország uralkodó etnikumává tette, az etnikai alapú területi autonómia pedig a magyarokat tenné meg az adott régió uralkodó etnikumává. A mindkét fél számára üdvös megoldást az jelentené, ha a regionális közigazgatásban és az államigazgatás egészében is a polgári elv érvényesülne, az egészséges emberi értelemmel." Tehát a polgári elven a kettős, vagy több etnikumú autonómia, adott területen a kétfajta, vagy több anyanyelvi öntudathoz tartozó lakosok, polgárok közös autonómiája, ahol az egyik etnikum se uralkodik a másik felett. Ezt hívják demokráciának, nincsen asszimiláció, nincsen nemzeti nacionalizmus, van sok munka, igazi tenniakarással, ...értéki gazdaságnövekedéssel, az ép és az egészséges emberi itélőképességgel. I.Berlin: -"Azt kívánom, hogy az én életem és az én döntéseim tőlem magamtól függjenek, ne pedig a külső erőtől, bármi is legyen az. A magam eszköze kívánok lenni, nem mások akaratmegnyilvánlásainak instrumentuma. Alany kívánok lenni, nem tárgy; indokok, tudatos célkitűzések vezessenek, melyek sajátjaim, nem pedig okok, amelyek kívülről hatnak rám..." Hát igen, így is lehet élni, sőt szerintem így kell, hinnünk önmagunkban, jogainkban és az igazságosság erejében. Mi az az autonómia? Az önigazgatási területi autonómia nem egy állomáshely, az elszakadási törekvések útvonalán, hanem egy végállomás az emberi jogok beteljesülése terén. Tehát egy lényeges szlovák argumentálást az autonómia ellen, hogy az annak a megadása után jön az elszakadás, ezt el kell felejteni, s még csak reagálni se szabad az effajta hazug nézetekre, mivelhogy ezek a provokatőrök és a Slotaféle nemzeti nacionalisták fegyvertárát képezik, ennek semmi köze az önkormányzati törekvésekhez, csak a zavartkeltők sántító hazugsági axiómái. Innentől kezdve nyugodtan mondjuk ki, a területi autonómia az egyes régiók nacionalizmusmentes fejlődésének az egyedüli járható útja, az önrendelkezés és a decentralizáció terén. Ahol azt lehet, létre kell hozni, félelemmentesen és nagy határozottsággal nyelvi, hovatartozási és jogi alapon, www.commora.hu Bósza János"

I.Slota a félszemű király

Felföld hazája egy nemzetnek, kit politikusai a nacionalizmus emberszereteti tudatlanságára kárhoztatták, már több mint száz éve. Ezt a nemzetet manapság, Felföld uralkodó nemzetének szlovákoknak hívjuk. Toportyánétvágyú politikusai, Slota, Meciar, Fico, ha megtehetnék, Felföld elrabolt magyarságát egy kanál vízben megfolytanák, condra egy étvágy, izletes egy falat és szándékos asszimilációnak hívják. A pusztujjka szemtelenségével, jussot, s respektumot nem ismerve, lassan de biztosan Felföld magyarjait a kipusztulás csincsés útjára betessékelve ösztökéli anyanyelvi hovatartozásának feladására. Ennek a nemzeti kompániának a fővezére maga I.Slota a félszemű király, ki ribilliót keltő, s zuvatolást szerető fenyér eszű vakszikes uralkodó. Pityókafejű, s mokány ki a magyart úgy utálja, hogy kármentőt nem használva kokaskodik kicsupalva önmaga szemétdombján, miközben kántalja kitalálásait. Lornyos gondolatai, nagykirályi teendő, őslakosi jussra hivatkozva, történelmet hamisítva, gulyáját véle megetetve, Zsolna urrában isathának érzi magát. Langyi szintű észjárása, s figarói lelkivilága apprehendál minden észszerű emberi invitálásra, mire válasza csorvas himpellér sértegetés, hazudozás, kit elazsnakolni kéne sértö szavaiért. Az ebéd utáni fürgetőt megidván, virtiglis a viselkedése, puruttya társaságban, kaszványos néha sértő kijelentéseit a kamera is megörökíti. Szódés legénykedése, ösztökét igényelne, annak kordában tartására. Bósza János

Jöhetnek az autonóm területre

A szlovák adózási rendszerből kifolyólag, magyarországi cégek, felvidéki területeken szeretnének letelepedni. Igen jöhetnek, de ha lehet a cégeiket, a jövendőbeli autonómterületekre telepítsék, ezzel is segítsék elő ezeknek a területeknek a gazdagodását, hisz Szlovákia legelmaradotabb területeiről van szó. Pozsonytól Kassáig a magyarlakta dél-szlovákiai a legelmaradottabb, a legnagyobb munkanélküliséggel bíró területek. Csak a komáromi járás területén kb. 10 ezer munkahely szünt meg az elmúlt 15 évben, de azóta egyetlen egy nagyobb vállalkozás se telepedett le ezeken a magyarlakta területeken, minden nagyobb és lényesebb államilag támogatott beruházas, közép- és észak-szlovákiai területekre összpontosult. Ezért is fontos lenne, ha az áttelepülni készülő vállalkozások, a Somorjától Ipolyságik,Galántától Párkányig bezáruló területre helyeznék át vállalkozásaikat ezzel is segítve Felföld autonómtörekvéseit, mert azokon a területeken, ahol a lakosok anyagi és lelki boldogulása sikereket ér el, az autonómtörekvési harc támogatottsága is eredményesebb lehet, tehát magyar barátaim, vállalkozók irány az autonómterületek, ezzel támogatsátok a Felföld autonómiáját. Bósza János

A kenyérdobálásnak vége

Hazánkban, szülőföldünkön a nacionalizmus malmai lassan, de biztosan felörlik az arányiban nagyon megfogyatkozott felvidéki magyarságot. Nyolcvanhat évvel ezelőtt, minden harmadik felvidéki magyar volt, azóta eltüntek a ruszinok, eltüntek a németek, s ma már csak minden tizedik magyar anyanyelvű, az elmúlt tíz év alatt újabb 50.000 csökkent a magyarság lélekszáma. Manapság már nemcsak arányiban, hanem a csökkenés mennyiségileg is megindult. Útra kelt az utolsó asszimilációs vonat, az exisztenciális lét asszimilációs vonata, ha gyorsan nem építjük fel az autonómia állomást és ha ha nem indítjuk be az autonómia törekvési harcunkat a magyarság Felföldön 20-30 év múlva márcsak mutatóba marad, szétszórva, széttrancsírózva a nacionalisták kénye-kedvének kitéve, hogy véglegesen behódolva megszünjön létezni. Ezt akarjuk? A magyarság fennmaradásának egyedüli az EÚ által garantált jogi formája a kétetnikumú területi autonómia, ahol mindenki egyforma, egyforma jogokkal és bánásmódban részesül. Az alaptomos asszimilációs folyamatokat csakis, az autonómiaharc és magának az autonómiának a kiharcolásával lehet megállítani, aki mást állít az gyáva megalkuvó, vagy összevissza hazudozik, amik minden esetben gazdasági okokra vezethetőek vissza. Felföld autonómiája a Commora Aula - autonóm mintaterület létrehozását a szlovák alkotmány nem tiltja, ezért erre az önkormányzási formára jogunk van, magyarságunk, a magyar anyanyelvünk fennmaradásának érdekében, ők állíthatnak bármit, csak egy jön ki a torkukon, a hazugság szava, mert "Minden érv közül a tekintélyen alapuló a leggyengébb". Bósza János

Boris Zala az autómia ellen van

Boris Zala az autómia ellen van Gyanakvással tele, kinek rossz a lelkiismerete A Magyar Nemzet kérdésére, Boris Zala a Smer elnökségi tagja, politológus, hogy mi a véleménye a területi autonómiáról, ezeket mondta: - “komoly aggályai vannak, hogy a magyarok a területi autonómiáról nem mondtak le”, majd így folytatta, “milyen értelme van az autonómiának, ha az autonóm-területen a szlovákság kisebbségbe kerül?” Tisztelt Zala úr, a felvidéki magyarság már 86 éve kisebbségben van és csak annyit ért el szülőföldjén, hogy a lehetséges lélekszámának, az 1/3 csökkent az eltelt évtizedek alatt, a szlovákság lélekszáma, 1.8 mill.-ról 4.8 mill. gyarapodott, míg a magyarság 700 ezerről 500 ezerre csökkent. A jól kivitelezett reszlovakizáció, s az asszimiláció a többségi magyarlakta területekről 20-30 km-es mélységben a magyarságot visszaszorította, Szlovákia déli határai felé. Maga szerint ez mi?, testvéri szeretet, vagy a Trianonban megigért többetnikumú asszimilációmentes állami rendszer, szerintem tudatos elszlovákosítás. Ön már látott, olyan autonóm-területet, ahol csak a kisebbség él, miféle ok az hogy a többségi nemzethez tartozóak kisebbségbe kerülnek, igen, de hol?, a saját hazájukban, ahol a törvény és az alkotmány őket védi, az autonómia, az nem az ország területének a leválasztását jelenti, csupán azt, hogy a kisebbségi nemzet is megkapja ugyanazokat a jogokat, amelyek a többségnek automatikusan alkotmányilag megadatik, maga szerint ez bűn, hogy a kisebbség is ezeket a jogokat megköveteli önmagának 86 éves dúrva asszimiláció után. Ha az önökféléknek a viselkedése nem lenne fariezusi már rég felkinálták volna a kisebbségnek. Nem vagyok ezen a téren optimista, így hát azt majd kiharcoljuk önmagunknak, békésen, de egyúttal határozottan is, s kell elmegyünk Strassburgba is, miért?, Mert jogunk van rá, ha tetszik önnek, ha nem. Bósza János

Felvidék autonómiájának valós lehetőségei

Felföld (Felvidék) autonómiájának valós lehetőségei Minden valós célokat kitűző autonómia harc, reális tényálladékból, tehát jól átgondolt lehetőségi adatokra felépítve indíthatja el egy jövőbeli sikeres autonómia létrejöttének munkálatait. Nem lehet úgy kűzdeni egy területi autonómia létrehozásáért, hogy eleve annak sikeres végrehajtásában nem hiszünk, vagy olyan alapokra építjük jogos követeléseinket, amit az adott ország pillanatnyi törvényei azt kellőképpen nem engedélyezik, vagyis kategórikusan tiltják. Szlovákia esetében az önkormányzás bizonyos szintje alkotmányilag szabályozva van és engedélyezett, sőt ennek nagyobb hatáskörrel bíró alternatíváit se tiltja kategorikusan, tehát ami nincsen tiltva azt szabad, míg azok nem ellentétesek, mások jogaival és azoknak a jogait az nem sérti. Mikor az autonómiáról beszélgetünk, még a legjózanabban gondolkodó szlovákok is két feltevéssel kérdőjelezik meg annak jogosultságát, az egyik, hogy az autonómia törekvés nem lehet egy etnikumú, második az autonómia megadása után nem jöhet az elszakadás. Mint a kettő feltevés valós lehetőségeit komolyan kell mérlegelni, az egyik esetben a magyar etnikumú autonómia esetében jogos a feltételezés, hogy a kisebbségbe szoruló szlovákság úgy érezheti, hogy törvényes jogai saját államában az autonóm területen megkérdőjelezhető, ebből az okból kiindúlva csakis egy olyan autonóm tervezet lehet sikeres, ami ezeket a jogokat a szlovák nemzetiségűek számára semmilyen formában nem sérti, vagy korlátozná. A másik esetben, hogy az autonómia után jön az elszakadás viszont teljessen alaptalan, mivelhogy alkotmányilag Szlovákia területe sérthetetlen. Ha ezt a két fontos tényezőt figyelembe véve indítjuk el autonómtörekvési harcunkat az esélyeink nagyban növekedhetnek, tehát kétetnikumú, a határok sérthetetlenségét garantáló autonómiaharc esélyei azonnal a megvalósíthatatlanság síkvonalából, a realitások talajára kerülhet, mert ha kapni akarunk, tanuljunk meg adni is. Bósza János írta

MKP, az autonómiát nem akarja

MKP, az autonómiát nem akarja A Felvidék autonómtörekvéseinek legnagyobb ellensége maga az MKP Már huzamosabb ideje figyelem az MKP politikusok, az autonómiával kapcsolatos kijelentéseit és cselekedeteit. Arra a felismerésre jutottam, hogy az MKP, hogy kormánypárti tényező lehessen, még 1998-ban elbúcsúzott a politikai autonóm törekvések igénylésétől. Dobos László: Önrendelkezést! Című írásában ezeket írta le “Az MKP országlása két időszakában (8 év) számos, nemzeti létünket erősítő szervezetek sorát vette le a parlament, illetve a kormány asztalról.” Ezek között említi a “4. 1998-ban az MPK hiszékenyen lemondta az autonómia igényét, illetve tervezetét.” Szerinte a magyarság legsúlyosabb gondjai a ”megélhetés és az érvényesülés, másodrendű polgárai vagyunk e köztársaságnak”. Egyet kell vele értenem, a magyarság lélekszáma arányaiban 1920-tól napjainkig 1/3-ról, 1/10 csökkent és ez a folyamat manapság, az asszimiláció, kevert házasságok, és anyagi érvényesülési folyamatok kikényszerített helyzeti okaiból rohamosan tovább csökken. Ha ezt a negatív folyamatot hamarosan nem sikerül megállítanunk, úgy 20-30 év múlva már nem lesz szükség se magyar pártra, se politikai autonómiára. A nemzetállamok politikai légköre, sohasem kedvezett a kisebbségek és a kisebbségi nyelvek túlélési esélyeinek. Alaptomos asszimilációs folyamatok mentek és mennek végbe, az esélyegyenlőség nem megadásának okából. A magyarság és a magyar nyelv háttérbe szorítássával, a szlovákság istenének malmai lassan, de biztosan felörlik a Felföld magyarságát. Azzal, hogy az MKP feladta az autonóm önkormányzási politikáját, nyolc év elteltével a magyarság lélekszáma újabb 50 ezer fővel csökkent. Egy lényeges dolgot az MKP vezetése elfelejtett, az autonómiát semmilyen többségi nemzetállam csak úgy alapon azt nem adja oda, minden nemzetállam politikája autonómia ellenes és hazugságokra épül. A három szlovák főméltóság együttesen megtagadják a felföldi magyarság alkotmányos jogát az önrendelkezésre, a területi autonómiát, mint az állampolgár önrendelkezési jogának a legmagasabb szintjét nem ismerik el és az autonómia fogalmát is meghamisítva, mármint, hogy a területi autonómia után jön az elszakadás (ami nem igaz), erre hivatkozásul azt alkotmányellenesnek kiáltották ki. - 2 - Ján Slota több esetben is kijelentette, hogy a “MKP extrémista és soviniszta párt, mely Szlovákia szétverésére tör”, valamint “vissza kell szorítani a magyarok terjeszkedő szándékát, akiknek csúnya, görbe lábú elődei leigázták a Kárpát-medencében békésen élő szlávokat, sokaságukat gyilkolva halomra”. Ezeket a soviniszta kirohanásokat a három szlovák főméltóság egyetlen egy esetben sem utasította vissza, ami az MKP-nak elégnek kellett volna lennie a koalíció elhagyására, de ennek ellenére az MKP marad a kormányban és továbbra is kategórikusan tagadta, hogy a párt területi autonómiára törekszik. Mi az az autonómia, az állampolgár önigazgatási jogának a beteljesülése, tehát semmi köze sincs az elszakadáshoz, az ország egy bizonyos területének a leválasztásáról. A szlovák alkotmány szerint Szlovákia területe egységes és oszthatatlan. Minden alkotmány módosításhoz 2/3 parlamenti többség szükségeltetett. Ha a parlamenti matematikából indulunk ki, szlovák beleegyezés nélkül határmódosításról sohasem lehet szó. Akkor miért is kell hazudni, hogy a területi autonómia után jön az elszakadás. A szlovák képviselők tudják, hogy az ő beleegyezésük nélkül, nem lehet szó határmódosításról, a magyar képviselők tudják, hogy a területi autonómia az nem jelent automatikusan, később határmódosítást. Most akkor valójában, miröl is van szó, az MKP lemond valaminek az igényléséről (autonómia), ami valójában sohasem lehet egy esetleges határmódosítás okozója, akkor mi végett mondott le, a felföldi magyarság alkotmányos jogáról az önigazgatás, a magyar anyanyelv fennmaradásának legmagasabb szintű garanciájáról, a területi autonómiáról, amit a szlovák alkotmány nem tilt. Nem lemondani, hanem egyességre kellett volna jutni, viták, egyeztetések, kompromisszumok útján. Akkor, most ki kit akar becsapni, vagy becsapott, azt már tudjuk, hogy a szlovákok mindent megtesznek, hogy ne legyen autonómia, miért? ..csak azért alapon, mert jogi és történelmi okai nincsenek és soha nem is léteztek. Ezért is érthetetlen az MKP szerepe, vagy inkább viselkedési normái és az autonómiáról való lemondása, vajon mi a valós tényállás, hatalomvágy, vagy talán más titkos okokkal magyarázható. Egy biztos az MKP a felvidéki magyarságot becsapta, hogy lemondott a Felföld autonómiájáról, a magyar anyanyelv és magyarság fennmaradásának legnagyobb jogi garanciájáról. - 3 - Duray Miklós így fogalmazott “Az MKP sajnos nem tudta levonni a konzekvenciákat sem a 2002-es önkormányzati választásokból, sem a 2005-ös megyei választásokból. Pontosabban nem mert szembenézni a valósággal”. Úgy készülődtek a 2006-os előrehozott választásokra, mintha mi se történt volna, vajon megintcsak miért?.. Általában azoknak akiknek van mitől félnivalója, a struccpolitikát hívják segítségül, nem látnak, nem hallanak, teszik a dolgukat, s élvezik a hatalmat és hazudnak tovább, dicsekednek mindennel, mindenkivel, s ehhez a média lehetőségeit, mivelhogy csak nekik van hozzáférnivaló lehetőségük maximálissan kihasználják, közpénzen privatizálják. Az MKP megválasztott politikusai megalkuvó politizálásukkal az MKP-ét, mint a felvidéki magyarság bástyáját a közömbösség legsúlyosabb lelkibetegségére kárhoztatták, becsapva választóikat. Bugár szerint “Az MKP-t a radikálisabb választók időnként hajlamosak azzal vádolni, hogy lemond a szlovákiai magyarok számára fontos ügyek rendezéséről. Választási programunk is igazolja, nem mondunk le egyetlen elképzelésünkről sem”..... Ezzel ellentétben a Markíza kereskedelmi televízió “Rosta” című műsorában, Krajcer kérdédére “törekszik-e az MKP területi autonómiára, határrevízióra és a Beneą-dekrétumok eltörlésére?”, Bugár mindre nemet mondott, felhívta a figyelmet arra, hogy az MKP választási programja sem tartalmazza a kérdésben felvetetteket. Össze-vissza beszélünk, vagy egyszerűen mondva hazudozol, szerintem egy olyan országban, ahol a kisebbség, mi esetünkben a magyarság lélekszáma rohamosan csökken, lehet annál fontosabb dolog, mint ezt a folyamatot megállítani, de ezt mindannyian tudjuk, hogy területi autonómia nélkül nem lehetséges. Tabajdi Csaba az Intergroup alapítója az EÚ mellett, szerint “A kisebbségnél az egyetlen megoldás az autonómia”. Hát igen, mi felföldi (felvidéki) magyarok ezt akarjuk, a Felföld autonómiáját, mint az anyanyelvünk és magyarságunk legnagyobb garanciáját. Komárom, 2006.06.15 Bósza János