Anyám súlyos beteg, rendszeresen hordjuk orvosi ellenőrzésre. Mind ez ideig nem volt senkivel semmi gondunk, nemrég azonban úgy bántak vele, ahogy orvosi, egészségügyi körökben nem szokás, sőt, nem etikus.

Néhány napja kardiológushoz vittük, de már az autóban panaszkodott a sógoromnak, hogy rosszul érzi magát. Mire az orvosi rendelőnél találkoztunk, nagyon rossz állapotban volt. A nővér azonnal EKG-t csinált, a doktornő megvizsgálta, nitroglicerint adott neki, és infúziót kötött be. Azt mondta, kezdődő infarktusa van, reméli, időben elcsípte, de a biztonság kedvéért kórházba küldi. Hívta a gyorsmentőt, az hamarosan megérkezett, egy fiatalember jött fel, nagyon készséges volt, segített levinni anyámat. A mentőnél egy ápolónő várt, aki szlovákul kérdezte anyámat, át tud-e feküdni a földön fekvő hordágyra (anyám lábát térd fölött amputálták, ráadásul az állapota egyértelművé tette, hogy képtelen, ehhez nem kell egészségügyi szakembernek lenni).

Anyám magyarul válaszolt: „nem tudok". Nem sejtette, hogy ezzel mélységesen megsértette az illetőt, aki így kiáltott fel „len aby som to nem tudok uľ nemusela poču»! Teraz ako urobím anamnézu?!" - (Hogy ezt a "nem tudok"-ot ne kelljen hallanom! Akkor most hogyan csinálok diagnózist?!)-Persze, nekem is felment a vérnyomásom, és megkérdezem tőle szlovákul, hogyan beszélhet így egy idős, beteg emberrel?!

Szégyellje magát! Mire ő, enyhén szólva indulatosan, így válaszolt: „kaľdý je povinný hovori» po slovensky!"(Mindenki köteles szlovákul beszélni!). Erre már én sem tudtam türtőztetni magam, és rákiáltottam „Tak nás zastrelte!"(Akkor lőjön le minket!). Ekkor ő beugrott a mentőautóba, és irgalmatlanul bevágta az ajtaját. A mentős közben betette az anyámat a kocsiba, elnézést kért, és megnyugtatott, hogy senki sem fog gorombáskodni anyámmal.

Anyám könnybe lábadt szemmel kérdezte „miért beszélnek így velem?". Miért? Én sem tudom. Nem tudom, és nem értem, hogyan történhet ilyesmi a 21. században Somorján. Ráadásul egy beteg emberrel, aki még védekezni sem tud. Ha ilyen emberek dolgoznak az egészségügyben, mit várjunk el azoktól, akik nem emberekkel dolgoznak nap mint nap?