Kérésednek eleget téve, akkor tegezüdni fogunk, és talán a legfontosabb,    

legegyszerűbb kérdés, hogy hogy érzed magad így tizennégy hónap után?

Köszönöm szépen, most már sokkal jobban, mint tizennégy hónappal ezelőtt. Jól, mondhatom, hogy jól.

Ez azt jelenti, hogy úgy lélekben mint testben megerősödtél?

Igen, mindenképpen.

Az ominózus nap az tavaly augisztus 25-én volt reggel, amikor(igen) megtámadtak. Vissza tudod így idézni, hogy pontosan mi történt akkor reggel?

Erről nem szeretnék beszélni az ügyvédem kérésére.

Mert a híradásokból azt lehet tudni, hogy két fiatalember – mondhatjuk azt, hogy bőrfejűek – megtámadtak azért, mert magyarul beszéltél.

Igen, ez való igaz, igen. Részletekbe nem szerettem volna belemenni, az amit az akkor elmondtam 2006. Szeptemberében a sajtótájékoztatón, az lényegében az, amire ma is emlékszem.

Ha jól emlékszem, akkor az első kihallgatásoknál megpróbáltak rád nyomást gyakorolni a rendőrök, hogy azt vallajd, hogy az egészet te találtad ki.

Ez konkrétan a harmadik kihallgatáson volt, az első kettő az még aznap lezajlott, még a kórházban az első a nyitrai kórházban a második a dunaszerdahelyi kórházban éjjel, és a harmadik az szeptember 9-én történt nyitrán a rendőrkapitányságon.

Ezt hogy kell elképzelni ezt a kihallgatást, ez hogy zajlott?

Hát ez úgy zajlott, hogy szombat volt, kijöttek értem a rendőrök azzal a hamis indokkal, hogy be kell menni a rendőrségre azonosítani két embert, ugyanis elkapták őket, és nem tarthatják benn őket 24 óránál tovább, ezért menjek velük azonosítsam őket. Mondjak egy igent vagy egy nemet, hogy ők voltak-e vagy nem, és utána haza is mehetek. Bementünk a rendőrkapitányságra és következett egy hat és fél órás vallatás, mindenféle azonosítás nélkül. Ezt úgy kell elképzelni, hogy hat rendőr volt bent, és próbáltak rávenni arra, hogy valljam azt, hogy ezt én csináltam.

Tehát agresszívak voltak veled?

Az egész videóra, szalagra van véve. Agresszívak voltak, és kiabáltak, különféle jelzőkkel illettek, egyszóval próbáltak rávenni, hogy valljam azt, hogy én csináltam, illetve, hogy én találtam ki.

Gondolom, hogy kikészültél ezek után teljesen.

Igen ez teljes megsemmisítés volt, akkor idegileg.

Biztos nagyon sokat beszélgettetek családi körön belül, ügyvédeddel, pszichológusoddal, hogy lényegében miért történt az, ami történt, hogy te egy előre kitervelt akciónak az áldozata vagy, vagy pedig ez egy véletlen történés volt, most hogy látod tizennégy hónappal azután?

Hát, a mai napig nem tudjuk, hogy mi volt ennek az oka vagy mi volt ennek a támadásnak a célja, mind a kettő dolog szóba került – egy egyszerű utcai támadástól egészen a szervezett titkoszsolgálati akcióról szó lehet. Nem tudjuk, nekünk nincsenek meg erre az eszközeink, hogy ezt kiderítsük. Egyedül csak a rendőrség lenne, aki ezt fel tudná deríteni, ki tudná deríteni ha akarja, de látszólag nem akarja.

Konkrétan Kvasnica ügyvéd úr, a te ügyvéded nyilatkozta, hogy nagyon úgy néz ki, hogy a szlovák titkosszolgálat is benne van ebben az egészben.

Nagyon úgy néz ki, igen.

De milyen indítékuk lehetett, vagy miért kellett volna hogy téged valaki jól helybenhagyjon és ebből úgymond politikai két ország közti konfliktus is keletkezett, dehát ezt te is nagyon jól tudod.

Hát, úgy gondoljuk, hogy ebből valaki politikai tőket kovácsolt, és biztos, hogy nem a magyarok. Ez az én személyes véleményem. Igazából azt, hogy benne van-e a szlovák titkosszolgálat, azt azért gondoljuk, mert rengeteg olyan dolog történt, ami ami egy normálisan folyó bűnvádi eljárásban, vagy egy normálisan folyó rendőrségi eljárásban meg nem történhetne. Például eltűnik a feljelentésem, amit egy volt titkosszolgálati ügynök írt. Miután megkapja Dr.Kvasnica az ügyiratot, azután egyszerűen eltűnik belőle a följelentés, tehát mi már nem láthattuk az én följelentésemet. Tehát úgy folyik ellenem például bűnvádi eljárás, hogy valaki kivette belőle a bűnvádi följelentést. Van ellenem egy vádemelés, vagy egy vádemelési javaslat, ami konkrétan négy soros, és az szerepel benne, hogy hazudtam a rendőrségnek. De hogy mikor, miben, mit – az nem szerepel.

Én valami olyasmit is olvastam, hogy rossz hírét keltetted az országnak, ahol laksz, tehtá Szlovákiának..

Nem, nem ez csak Robert Fico miniszterelnök véleménye

Ha már megemlítetted a miniszterelnököt, úgy tudom, és hát remélem, hogy jók az információim, hogy szeretnéd az ügyvédeden keresztül beidéztetni a miniszterelnököt is, mert van egy bizonyos sejtésed.

Van egy bizonyos sejtésem, mégpedig az, hogy ő azt nyilatkozta egyik sajtótájékoztatóján, hogy az én ügyem, az ő kormányának a megbukatására és megsemmisítésére irányult volna – nem szó szerint idézetm, de ez volt a lényeg – és hát szeretném tőle megkérdezni, hogy milyen szinten gondolta ezt, illetve, hogy hogyan kell ezt értelmezni, hogy a kormánya megsemmisítésére lett volna az ügyem, mert én erről nem tudok. Valószínűleg ő többet tud az én ügyemről, mint én magam, úgyhogy jó lenne, ha erről számot adna.

Volt olyan periódusod amaikor azt mondtad, hogy kész, feladod, vége

Volt, volt. Ez tavaly novemberben történt meg, amikor behatoltak a lakásunkba, felforgatták azt, illetve..

Ebbe a lakásba?

Nem, nem, abban a lakásban amiben a párommal élek együtt, reggel behatoltak, illetve éjszaka, mire reggelre úgy találtuk meg a lakást, hogy fel volt dúlva, miközben mi az emeleten aludtunk. És aznap amikor utaztam Nyitrára, mert még aznap iskolába kellette mennem, akkor mellém ült egy hölgy, egy másik hölgynek a takarásában és mutogatta azokat a képeket, amik készültek a lakásunkban. Illetve, amikor leszálltam az autóbuszról, akkor nem tudtam használni a mobilomat, ugyanis valaki kikapcsolta azt. Tehát volt hálózat, be volt kapcsolva a telefon, mégsem működött. Ez volt az a pont, amikor úgy éreztem, hogy nem megy tovább és nem .. itt már, itt már túl messzire mentek és nem szabad ezt folytatni – márminthogy az ügyet – nem nyújtok be több panaszt, nem panaszkodom többet, hanem hagyom, hogy az események folyjanak a maguk útján.

Megfordult az a fejedben, hogy a mai napig is figyelnek téged? Tehát akár titkosszolgálati vonalon, vagy rendőrök, vagy tehát hogy mindennap úgy kell fölkelned, hogy kimész az utcára, és lehet, hogy éppen nyomon követik azt, hogy éppen merre mész, mit csinálsz..

Ezzel teljesen tisztában vagyok. Tudom, hogy a mai napig meg vagyunk figyelve, hogy le vagyunk hallgatva, hogy a telefonjaink le vannak hallgatva, ezzel tisztában vagyok, igen. Tudjuk, hogy a titkosszolgálat megfigyelt, illetve hogy jelentéseket is adott a miniszterelnöknek és a belügyminiszternek az én ügyemről. El nem tudtam volna képzelni, hogy így működik a politika, így működik a világ.. mint ahogyan most tudom, és látom hogy működik.

Merthogy azelőtt nem is nagyon foglalkoztál egyáltalán politikával.

Nem, egyáltalán nem foglalkoztam ezzel. Egyáltalán nem is érdekelt a politika, és nem is foglalkoztam ezzel.

Tehát akkor elmondható az, hogy te semmilyen téren, tehát mégcsak rád se lehet azt fogni, hogy te politikailag elfogult lennél bármelyik – akár szlovák, akár magyar – oldalra, tehtá téged nem lehetett volna rávenni arra, hogy belemenjél egy ilyen „játékba“, idézőjelbe mondva..

Nem, ez már csak azért is lehetetlen, valóban is nekem a párom szlovák, az egész családja szlovák, úgyhogy képtelenség lett volna, hogy engem ilyenre rávegyenek. Tehát ez lehetetlenség. Soha nem tapasztaltam szlovákok és magyarok között itt Csallóközben, de még Nyitrán sem semmilyen feszültséget. Nem, ilyen soha nem történt azelőtt.

Utolsó szemeszteredet töltöd, államvizsgázol a nyitrai egyetemen, tanárképzőre jársz, ugye?

Tanárképzőre, igen.

Igen, szeretnél tanítani a későbbiekben mi az elképzelésed?

Mindig is tanítani szerettem volna, de most úgy megváltoztattam a véleményemet erről, úgy gondolom, hogy talán nem lenne a legszerencsésebb. Legalábbis, amíg el nem ül ez az ügy, és vagy meg nem oldódik, úgy, ahogyan ennek kéne. Ki nem vizsgálja a rendőrség és be nem bizonyítja, hogy hogy valóban én ebben ártatlan vagyok, addig nem szeretnék pedagógusi pályára lépni.

Mert?

Mert úgy gondolom, hogy ellenem.. lehet, hogy ez csupán egy meg nem alapozott félelem, de úgy gondolom, hogy a gyerekek esetleg visszaélhetnének ezzel, és olyannal bánthatnának, amit nem érdemlek meg. Tehát esetleg kihasználhatnák ezt ellenem.

Kire haragszol egyáltalán a történtekért?

A történtekért? Nem tudom megfogalmazni, hogy végül is kire haragszom. Általánosságban haragszom, hogy ez történt velem, de nem tudok konkrét embert megszemélyesíteni vagy megnevezni. Haragszom bizonyos mértékben a belügyminiszterre, a rendőrfőkapitányra és a miniszterelnökre, ugyanis teljesen biztos vagyok benn, hogy ők tavaly augusztusban, tavaly szeptemberben amikor kiálltak arra a sajtótájékoztatóra akkor is tudták, hogy ártatlan vagyok, ma is tudják, hogy ártatlan vagyok, mégis politikai érdekre, politikai célokra használnak fel.

Ha egy év múlva  ugyanitt találkozunk, leülünk, hol tart majd Malina Hedvig?

Az, hogy ebben az ügyben?

Úgy az életed hogyan alalkulhat? Tehát hogy szeretnéd, mi az elképzelésed?

Azt gondolom, hogy ott fog tartani, hogy befejezi ezt az egyetemet – sikeresen – biztos, hogy talál egy jó munkát, egy értelmes munkát, boldogan fog élni a párjával és a családjával és hogy mi lesz ennek az ügynek a kimenetele, hogy fog ez végződni azt inkább nem jósolnám meg. Az kiszámíthatatlan, nem rajtam múlik.

Szerk. Leeloo