Autonómiát, egyenlő jogokat a felvidéki magyar nemzetrésznek !

A tárgyalás ez ügyben november 5-én lesz Brüsszelben. Ezt a tényt több EP-képviselő is megerősítette a Hospodárske noviny-nek. Az ötlet egyébként az európai néppárt és az európai demokraták soraiból származik, akiknek ezúttal siker koronázta igyekezetüket.

A német EP-képviselőkkel egyébként a lap munkatársai többször is megpróbálták felvenni a kapcsolatot, de a feltett kérdésékre nem válaszoltak. „Feber úr már akkor fellépett ez ügyben, amikor még csak először beszéltünk a Beneą-dekrétumokról, nagyon tájékozatlan módon adta tovább az információkat, pontosan az ellenkezőjét mondta annak, amit a Szlovák Nemzeti Tanács elfogadott“ – mondta el véleményét ezzel kapcsolatban Vladimír Maňka (Smer-SD) euroképviselő.

Monika Beňová szerint a szociáldemokrata frakció megpróbálkozott azzal, hogy a szlovák-magyar kapcsolatok kérdéskörével más országok EP-képviselői is foglalkozzanak. „Nincsen alapja annak, hogy a szlovákiai kisebbségek jogainak valamiféle veszélyeztetéséről beszéljünk, mert ez egy teljesen hibás út, de a néppártiak és a liberálisok koordinátora ezt támogatta“ – nyilatkozta Beňová. Maňka képviselő egyébként még mindig bízik abban, hogy a bizottságban talál majd annyi értelmes embert, amennyivel megakadályozhatja ennek a kérdésnek a megnyitását, még annak ellenére is, hogy ez már a napirendi pontok egyike.

Bauer Edit, aki az MKP-t képviseli az Európai Parlamentben, arra a kérdésre, hogy vajon egyetért-e a német képviselők javaslatával, a következőket felelte: „Az Ön kérdése nem igazán helyénvaló. Ez a téma egészen egyszerűen napirenden van.“ Ehhez még hozzátette azt is, hogy „ a kisebbségek problematikája evidens a tagállamok számára, mivel kettős alapállás létezik ez ügyben.“

Beňová kijelentette azt is, hogy személyesen szeretné útját állni a Szlovákiáról terjedő úgymond pletykák terjedésének Brüsszelben mivel – mint mondta – „a magyar kisebbségnek Szlovákiában teljesen megfelelő a helyzete, összhangban az összes európai normával.“ A képviselőnő elmondta még azt is, hogy a kérdéssel kapcsolatos vitáról nem fog hiányozni és „nagyon meggyőző érvelést“ tervez ez ügyben, mivel nem érti, hogy egyes képviselők miért tartják folyton életben ezt a témát, és miért használják az EP-t arra, hogy szítsák a tagországok közti feszültséget.

Maňka képviselő azt szeretné, ha közösen keresnék a magyarok és a szlovákok kölcsönös megbékélésének útjait, mivel szerinte, mindegyik félnek barátként kéne viszonyulnia a másikhoz „és nem mindenáron A csehek velünk vannak A szlovák EP-képviselőkéhez hasonló véleményen vannak a cseh pártok képviselői is.

A Hospodárske noviny-nek mind a néppárti, mind pedig az európai szocialista képviselők azt nyilatkozták, hogy száz százalékban támogatják a szlovák fél álláspontját. „Mi ezzel az üggyel kapcsolatban levelet juttattunk el a parlament elnökének, melyben azt az óhajunkat fogalmaztuk meg, hogy ne nyissuk meg ezt a témát“ – mondta Miroslav Ouzký, a néppárt frakciójának képviselője az ODS részéről.

Hasonló nézetet képvisel Richard Falbr is, aki a Cseh Köztársaságot az európai szocialisták frakciójának tagjaként képviseli. „Ez nem más, mint a rossz szellemek megidézése, és mi ezzel nem értünk egyet. Ebben az ügyben a cseh EP képviselők álláspontja megegyezik a szlovákokéval.“

A kisebbségek Szlovákiában - a kisebbségi kultúrára évente 80 millió korona jut, a jövő évben pedig 15 millióval több - Szlovákiában 652 olyan város és község van, ahol a lakosság legalább 20 százaléka más nemzetiségű, és itt joguk van a kétnyelvű helységnévtáblák használatára.

- Szlovákiában 244 magyar tanítási nyelvű alapiskola és 31 középiskola működik - a magyar nemzetiségű diákok látogathatják a komáromi Selye János Egyetemet

6. az érvényes nemzetközi joggal szöges ellentétben állnak és gátolják azok alkalmazását

- a magyarok vagyonának állami felügyelet alá helyezése

- a magyar közalkalmazottak elbocsátása, nyugdíjuk megvonása

- a magyar nyelvhasználat betiltása az egyházi szertartásokon

- a papok Szlovákiából való kiutasítása

- a magyar hallgatók kizárása az egyetemekről

- a magyar kulturális, társadalmi egyesületek feloszlatása, vagyonuk elkobzása

- a magyarok házaikból, lakásaikból kártérítés nélkül kitehetők

- a magyarok üzleteinek, műhelyeinek zárgondnokság alá vétele

- a magyarok bankbetétjeinek befagyasztása

- közhivatalokban tilos a magyar nyelvhasználat

- magyar újság, könyv kiadása tilos

- magyarnak rádiója nem lehet

- magyar ember polgári keresetet nem indíthat, vádló nem lehet

- magyarok közmunkára bármikor, bárhová, bármennyi időre igénybe vehetők, államérdekből.

E rendeleteket – a Benes dekrétumokat – a mai napig nem törölték eli, értük soha senki nem kért bocsánatot. ....a magyarság eme égbekiáltó meghurcoltatásairól szinte tilos beszélni. Egy EU-tagállam jogrendjének részét képezik.

A kassai kormányprogram kiváló alapot biztosított a barbároknak a magyarok zaklatásához, üldözéséhez. A 88. számú elnöki rendelet értelmében kezdődött el a magyarok Csehországba való kitelepítése, deportálása. Hiába ellenezték mindezt a nyugati hatalmak, a cseheket ez már vajmi kevéssé érdekelte. Az államot megkapták tőlük, a többi nem érdekelte őket. A Nagy Testvér, a szovjet vezetés mellettük állt. A nagyhatalmak tiltakozása is erőtlen volt, az is csak pusztán a látszat kedvéért. A deportálásokat nem akadályozta meg semmi. A magyar kormány – látva a világ közönyét (és nyilván a saját magatehetetlenségét – belement a csehszlovák-magyar lakosságcserébe, mégpedig minden feltétel nélkül (1945. február 27-én írta alá Gyöngyösi János külügyminiszter az erről szóló egyezményt).

Az ún. reszlovakizáció is azt a célt szolgálta, hogy a lehető legkevesebb magyarral kelljen számolni a Felvidéken. Ez az elmélet abból indult ki, hogy a magyarok voltaképpen elmagyarosított szlovákok, akiknek most megadják a lehetőséget a nemzet keblére való visszatérésre. Sajnos sokan tagadták meg magyarságukat, ám nem szabad velük szemben elhamarkodott ítéletet hozni. Persze sokan voltak már akkor is, akik hasznot és előnyöket reméltek újonnan szerzett szlovákságuktól, mint ahogy ma is vannak ilyenek. Ám a többség pusztán élni akart. Egy átélt borzalom - a világháború - után, egy következő borzalom idején.

Nem lehetséges – nem is állt szándékomban – egy ilyen rövid terjedelmű írásban részletesen tárgyalni a 40-es évek 2. felének felvidéki történéseit. Célom csupán az emlékezés és az emlékeztetés: a sötét múlt még nem zárult le. A benesi törvények még ma is élnek, s ennek következtében a jogfosztott és kifosztott magyarok máig nem nyertek kárpótlást.

Amíg ez nem történik meg, nem lesz igazság ezen a földön – a felvidéki magyar földön. "

***
Érvényben lévő Beneą-dekrétumok

2/1945. (1945. február 1.) A felszabadult területen a gazdasági élet normalizálására vonatkozó rendkívüli intézkedésekről.
5/1945. (1945. május 19.) A megszállás évei alatt (19381945) kötött vagyonjogi szerződések érvényetlenné minősítéséről és nemzeti biztosok kinevezéséről a németek, magyarok, árulók és kollaboránsok, valamint bizonyos szervezetek és egyesületek vagyonára.
6/1945. (1945. február 1.) A fasiszta bűnözők, az árulók és segítőik megbüntetéséről, valamint a rendkívüli népbíróságok létesítéséről.
11/1945. (1945. március 5.) Az ENSZ azonnali segélyéről és az újjáépítésről (United Nations Relief and Rehabilitation Administration).
12/1945. (1945. június 21.) A németek, a magyarok, valamint a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és haladéktalan elosztásáról.
16/1945. (1945. június 19.) A fasiszta bűnözők, az árulók és segítőik megbüntetéséről, valamint a rendkívüli népbíróságok létesítéséről (ez utóbbit hatályon kívül helyezte a köztársasági elnök 33/1948. sz. alkotmánydekrétuma, amely Szlovákiára vonatkozóan ugyanezt egyben hatályba helyezte).
22/1945. (1945. június 23.) Alkotmány-dekrétum a Csehszlovákia területén kívül kiadott jogszabályokról.
28/1945. (1945. május 20.) Cseh, szlovák és más szláv földművesek telepítéséről a németektől, magyaroktól és az állam ellenségeitől elkobzott tulajdonra.
101/1945. (1945. október 24.) Egyes élelmiszeripari vállalatok államosításáról.
108/1945. (1945. október 25.) Az ellenséges vagyon elkobzásáról és annak a nemzeti újjáépítési alaphoz való csatolásáról (személyes holmijuk kivételével minden magyar vagyonát elkobozták).

Megjegyzés Ruttkayová családnevű újságíró hölgynek:

A női nevek autentikus használatának tiltása azaz az -ová végződés kötelezővé tétele a női családnevek után is a Benesi-dekrétumok szellemében zajlott. Emlékeztetnénk arra,hogy a Ruttkay családnév után 1997 óta nem kötelező az -ová használata, bár tudjuk az -ová eltüntetése a névből nagy adminisztrációs teherrel és anyagi költséggel jár és jelentős kaotikus információáradat is övezi a folyamatot (például az ingatlanszerződések és házassági bizonylatok kötelező átíratása az érvénytelenedéssel való riogatás miatt stb.).

Mindezek ellenére tisztelettel felhívjuk figyelmét, hogy ez a lehetőség adott mindenki számára és aki magyarnak vallja magát az éljen is vele. Ez vonatkozik az MKP színeiben politizáló képviselőkre is ( a választási kampánban a jelöltjeik kb. 1/3-a szlovákosan írta a magyar családnevét)! Az újságíró hölgy esetében persze csak abban az esetben van értelme erről beszélni, ha ő magyarnak vallja és érzi magát.

A nemzetközi jogi hivatkozás az alább olvasható:

A névhasználat joga
2007.10.06.

http://www.geocities.com/thunsor/kisebbsegijogokanemzetkoziben.pdf

"Ez a jog egyértelmûen ismert a nemzetközi jogban, mint a magán- és családi élethez való jog része és az etnikai és nyelvi kisebbségek jogainak is része a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 27. cikkelye alapján. Emellett egyre több olyan nemzetközi és regionális szerzôdés és más dokumentum tartalmazza, amely a nemzeti, nyelvi vagy etnikai kisebbségekkel foglalkozik.6 Egyik állam sem tilthatja meg senkinek sem azt, hogy olyan neve vagy vezetékneve legyen, amely nem a hivatalos nyelven van, vagy amelyet nem tartalmaz egy elôírt lista. A nevek és a vezetéknevek azonosítanak valakit a családján vagy közösségén belül, s így a magán- és családi élet elválaszthatatlan részét képezik. Amikor néhány évvel ezelôtt Bulgáriában betiltották a török neveket, vagy amikor Szlovákia megpróbált bizonyos neveket vagy vezetékneveket magyar származású polgáraira ráerôltetni, az ellenkezett a nemzetközi joggal. Ez nem egy új kollektív jog, amellyel csak bizonyos csoportok rendelkeznek, hanem alapvetô egyéni, emberi jog, amely már része a hatályos nemzetközi jognak."

Brüsszel a szlovák-magyar megbékélésen munkálkodik