Hírek : Brüsszel lesöpörte az asztalról a dekrétumokat |
Brüsszel lesöpörte az asztalról a dekrétumokat
felvidek.ma 2007.11.06. 14:40
A Beneą-dekrétumok nem téma Brüsszel számára. Erről döntött az euroképviselők többsége tegnap az állampolgári, igazságügyi és jogi bizottság ülésén – írja a szlovák Hospodárske noviny.
Bauer Edit a lapnak nyilatkozva elmondta, hogy semmi olyan hivatalos dokumentumot nem fogadtak el, amely Szlovákiára nézve bármilyen tekintetben káros lenne.
„A bizottság elnöke felkéri az igazságügyi biztost, Franco Frattinit, hogy fogalmazza meg álláspontját az üggyel kapcsolatban” – mondta Bauer Edit. A szlovákok és magyarok közt igen komoly ellentétet jelentő kérdés megnyitását legjobban a német képviselők támogatták. A HN tudósítása szerint azonban magyar társaikat végül magukra hagyták a harcban. A bizottság elé például Manfred Weber „tolta” az ügyet, tegnap azonban nyugodtan és mindenféle konfrontációtól tartózkodva szólalt fel. Markus Feber (CSU), a kereszténydemokrata frakció elnökségének tagja, szlovák parlament Beneą-határozatát is élesen bírálta, el sem ment a tegnapi bizottsági ülésre. Vladimír Maňka (Smer) szlovák euroképviselő szerint a magyar képviselőknek nagyon nem jött ki a lépés a bizottság előtt, nem voltak érveik. Bauer azonban mindezt egészen másként látja, sőt, kijelentette, hogy a gyűlésen hatalmas hazugságok vagy tévedések is elhangzottak. Például az, hogy a második világháború előtt Magyarországon 500 ezer szlovák élt volna…
(Felvidék.ma)
A BENE©-DEKRÉTUMOK ÉS A FELVIDÉKI MAGYAROK ÜGYE AZ EP-BEN |
2007. 11. 06. |
|
|
Történetében először az Európai Unión belüli hagyományos nemzeti kisebbségek helyzetéről folytatott vitát az Európai Parlament hétfőn Brüsszelben: az állampolgári, igazságügyi és jogi bizottság ülésén elsősorban a szlovákiai magyar kisebbség, illetve a Szlovákiában nemrégiben megerősített Beneą-dekrétumok miatt kialakult helyzet volt a téma. Bauer Edit, az MKP EP-képviselője a vita előtt halálos fenyegetést kapott.
Az előterjesztők nevében előadó Gál Kinga (Fidesz-MPSZ), valamint Kósáné Kovács Magda (MSZP), a szlovákiai magyar Bauer Edit és Duka-Zólyomi Árpád, továbbá a bizottságot elnöklő Jean-Marie Cavada egyaránt méltatták a kialakult közös álláspontot arról, hogy a kisebbségi kérdésben folytatódik a vita az EP-ben.
A hétfői eszmecserében a főként a szlovákiai magyar kisebbség helyzetének romlását ecsetelő magyar képviselők mellett a pozsonyi kormánypolitikát védelmező szlovák EP-tagok szólaltak fel, míg néhány más nemzetiségű képviselő a romániai romák olaszországi kiutasítását is szóba hozta.
A Beneą-dekrétumokkal kapcsolatos fejleményekről eddig csupán napirend előtti felszólalások formájában esett szó az Európai Parlamentben.
Gál Kinga bevezetőjében hangsúlyozta: az Európai Unióhoz való csatlakozás után is nyomon kell követni a nemzeti kisebbségek helyzetét, különösen az új tagállamokban, hiszen egyes területeken az utóbbi években egyértelmű visszafejlődés tapasztalható.
Sikernek nevezte, hogy az alapvető jogok uniós ügynökségét a szakbizottság megkeresi egy részletes vizsgálat lefolytatásának igényével, hogy politikamentesen elemezze az érintett kisebbségek helyzetét, beleértve a felvidéki magyarság problémáit is. Méltatta azt is, hogy a bizottság elnöke bejelentette: Franco Frattini jogi biztoshoz fordul, hogy további információval, véleménnyel szolgáljon a kisebbségek ügyében.
A meghallgatás után nyilatkozva kiemelte: a fő kérdés a diszkrimináció, a kisebbségek tagjainak másodrangú állampolgárként történő kezelése és az és az unió alapértékeinek az összeegyeztethetősége.
Kósáné Kovács Magda felszólalásában arra helyezte a hangsúlyt, hogy a mai EU-ban meg kell oldani azokat a helyzeteket, amelyek a régi gyökerű konfliktusokat életben tartják. Azt is kiemelte, hogy mértékletességgel lehet megakadályozni a szélsőségek megerősödését.
Az ülés után nyilatkozva emlékeztetett arra, „az EU azért jött létre, hogy a német-francia“ ősgyűlölséget el lehessen temetni, és erre a képzeletbeli sírra rá lehessen építeni egy új Európát", és úgy vélte, a közép-európai térségnek „el kell tanulnia a békeakarást“. Nyugaton viszont meg kell tanulni, hogy a keleti térség legnagyobb történelmi terhe a két világháború utáni békék következménye, ahol a térség országait nem vagy részrehajló módon kérdezték meg - tette hozzá. Sajnálatát fejezte ki egyúttal, amiért a hétfői vita kölcsönös vádaskodásoknak adott teret.
Bauer Edit (MKP) – aki nem sokkal az ülés előtt e-mailben halálos fenyegetést kapott –, elfogadhatatlannak nevezte a szlovákiai helyzetet. Méltatta ugyanakkor, hogy a hamarosan aláírandó új európai uniós szerződés megszüntetheti a kettős bánásmódot, amely eddig az EU-t jellemezte kisebbségi kérdésekben, nevezetesen azt, hogy az új tagországoktól többet követel e téren, mint régebbi tagjaitól.
Az ülés után aggasztónak nevezte azt a „szélsőséges propagandát“, amely úgy próbálja beállítani, hogy kisebbségi téren Szlovákiában minden rendben van. Felszólalásban számos konkrét problémát említett, amelyek a diszkrimináció növekedését jelzik.
Duka-Zólyomi Árpád egyebek közt azt emelte ki, hogy a Beneą-dekrétumokkal kapcsolatos szlovák nyilatkozat ellehetetleníti az európai értékeket. Hangoztatta, hogy ezeket mielőbb törölni kellene a jogrendszerből.
A Beneą-dekrétumokra utalva több képviselő hangoztatta a kollektív bűnösség elfogadhatatlanságát is.
Beňová: a magyar kisebbségnek átlagon felüli jogai vannak
A felszólaló szlovák képviselők konkrétumokkal igyekeztek alátámasztani, hogy a szlovák kormány tiszteletben tartja a nemzetközi kisebbségi normákat, és a magyar kisebbség helyzete nem romlik, hanem javul. Elhangzott az is, hogy a magyarországi szlovákok körülményei sem jobbak.
A vezető kormánypártot képviselő Monika Flaąíková-Beňová arról beszélt, hogy a szlovák kormány támogatja a kisebbségeket és fellép az intolerancia ellen. Az ellenkezőjét állító magyar felvetésekre azt mondta, nő a kisebbségi kultúra támogatása és a kisebbségi sajtót is segítik. Kijelentette, hogy átlagon felüli jogokkal rendelkeznek a szlovákiai magyarok.
Miroslav Mikoláąik (KDH) úgy vélte, hogy az egész ügy azért került az EP-be, mert az MKP szavazói elkobzott vagyonuk visszaadását szeretnék elérni. Rámutatott arra, hogy Magyarország a múltban háromszor is megsértette Szlovákia területi szuverenitását, miközben Szlovákia egyszer sem tett hasonlót.
"A Beneą-dekrétumokról szóló határozatnak nincs helye Európában"
Alexander Alvaro német EP-képviselő arról beszélt, hogy Szlovákia 2004-es EU-csatlakozásával vállalta, hogy bizonyos értékrendszert be fog tartani, és Poszonynak eszerint kellene viselkednie.
Claudio Fava olasz képviselő azt javasolta, hogy az EP fogadjon el egy határozatot, amely elítélné a kisebbségi jogok romlását az EU új tagállamaiban, miközben konkrétan megemlítené a szlovák parlament Beneą-dekrétumokról szóló határozatát, mint olyat, amilyennek nincs helye Európában.
Jean-Marie Cavada bizottsági elnök emlékeztetett arra, hogy a bizottság nem kíván beleszólni egyes kormányok tevékenységébe. A testület elsősorban a társadalmi harmónia szempontjából vizsgálja a kérdést, az a fő törekvése, hogy Európa népei harmóniában éljenek.
Magyar újságíróknak nyilatkozva Cavada emlékeztetett arra, hogy uniós csatlakozásukkal a közép-európai országok – osztott uniós értékként – hitet tettek a nemzetiségek közti megbékélés mellett is. Úgy vélte egyúttal, hogy a magyar és a szlovák kormánynak le kellene ülnie, és megpróbálnia előrelépni az 50-60 éves történelmi problémák megoldásában, „ahelyett, hogy a kisebbségekre mutogatva rivalizálnak“.
„A tűzzel játszani veszélyes, és Európa nem tűrheti el ezeket a dolgokat, amelyek a múltban már többször oly sok erőszakot hoztak... Nem engedhetjük kezeletlenül ezeket az ügyeket, mint egy tályogot, amely egyre súlyosbodik“ – fogalmazott a francia képviselő.
Hannes Swoboda Szlovákiába jön
Az EP-bizottságok kétórás ülését követően semmilyen konkrét állásfoglalást, illetve felszólítást nem fogalmaztak meg a szlovák kormány felé. Beňová szerint erre nem is kerül sor. Duka-Zólyomi Árpád ellenben kijelentette, hogy arra fogják kérni az európai intézményeket, hogy foglaljanak állást az ügyben.
Annyi bizonyos, hogy még ebben az évben európai delegáció érkezik Szlovákiába, Hannes Swoboda osztrák EP-képviselő, az euroszocialisták frakcióvezetőjének vezetésével. A politikus a szlovákiai magyarok helyzetét fogja tanulmányozni, hogy aztán kialakíthassa álláspontját. Vladimír Maňka (Smer) EP-képviselő szerint ettől függ majd pártja tagságának megújítása az Európai Szocialisták Pártjában (PES).
(bumm, MTI, pravda)
A szlovák parlamentnek a beneąi dékrétumokkal kapcsolatos határozata ma az Európai Parlament talajára kerül, ugyanis szerepel az állampolgári bizottság ülésének napirendjén.
A szlovák euroképviselők ugyan tiltakoztak ez ellen, ám sikertelenül. Így Bauer Editnek, a Magyar Koalíció Pártja EP-képviselőjének alkalma nyílik arra, hogy tájékoztassa képviselőtársait nem csak a Beneą-dekrétumokról, hanem ugyanakkor Malina Hedvig ügyéről is.
A Markíza kereskedelmi televízió vasárnapi tévéhíradója kiemelt helyen számolt be erről, megjegyezve, hogy ezeknek a problémáknak a nemzetközi színéren történő megoldását a szlovák politikusok elutasítják. Ennek alátámasztására három szlovákiai politikustól elhangzott véleményt is beszerkesztettek a tudósításukba, Pavol Hruąovskýét (az ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke), Ján Slotáét (a kormánykoalíció részét képező Szlovák Nemzeti Párt vezetője) és – nem kis meglepetésre – Bugár Béláét (a Magyar Koalíció Pártja volt elnöke, parlamenti képviselője), akik a következőket mondták:
Pavol Hruąovský: Ez senkinek sem használ, továbbá semmit sem lehet ott megoldani.
Ján Slota: Az Európai Parlamentet bántja a szemekbe került szemben, de a valóságot, a Magyarországban dübörgő neofasiszta csizmák dübörgését mintha nem is akarnák észrevenni.
Bugár Béla: Ezt Szlovákián belül kellene megoldanunk.
A kereskedelmi televízió Csáky Pál MKP-elnöktől is megkérdezte, hogy nem tartja-e hibának, hogy ez a kérdés az Európai Parlament asztalára került. Csáky Pál válasza: „Az a hiba, hogy a Szlovák Nemzeti Párttal alakult kormány, illetve az is, hogy egy ilyen határozat a szlovák parlamentbe került.“
És, hogy kerek legyen a tudósítás, Malina Hedviggel kapcsolatban ismét Ján Slotát idézték: „Nagyszüleimnek két tehenük volt, az egyiket Jahodának (azaz ,magyarul Eper), a másikat Malinának (Málna) nevezték. Ez a valóság, és remélem, hogy ezt most nem tekintik majd ismét vulgarizmusnak...“
(felvidek.ma) |
|