| Hírek : Tényfeltáró látogatást tesznek |
Tényfeltáró látogatást tesznek
2007.11.16. 15:15
 Az Európai Szocialista Frakció Szlovákia-munkacsoportja, amelyet az ESZP Frakció hozott létre 2007. szeptemberében a szlovákiai helyzet megfigyelésére november 19-én tényfeltáró látogatást tesz Pozsonyban és Somorján.
A delegációt Hannes Swoboda, osztrák EP képviselő, az Európai Parlament Szocialista Frakciójának alelnöke vezeti, a munkacsoportban osztrák, holland, cseh, szlovák, olasz és magyar képviselők vesznek részt.
Magyar részről Tabajdi Csaba és Dobolyi Alexandra EP képviselők utaznak a delegációval. Ez az első ilyen jellegű tényfeltáró misszió Szlovákiában. A delegáció Pozsonyban kezdi egynapos látogatását, ahol Pavol Paska házelnökkel, a szlovák kormány oktatási miniszterével és a kulturális tárca államtitkárával találkozik. Ezt követően találkozóra kerül sor Csáky Pállal, a Magyar Koalíció Pártjának elnökével, valamint a szlovákiai magyar közösség képviselőivel. A delegáció a Peter Weisz korábbi SMER pártelnökkel, Miroslav Kusy neves szlovák professzorral és különböző civil szervezetekkel folytatott megbeszélést követően Somorjára utazik, ahol találkozik a magyar szervezetek (pl. Csemadok, Pedagógus Szövetség) képviselőivel folytatnak megbeszélést.
Magyar részről Tabajdi Csaba MSZP EP delegációvezető és Dobolyi Alexandra nem vesznek részt a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnökével, Jan Slotával folytatott megbeszélésen. Tabajdi Csaba kifejtette az MSZP EP delegációja a találkozót vállalhatatlannak, az SNS értékrendjét az európai szociáldemokrácia értékeivel összeegyeztethetetlennek tartja.
Tabajdi Csaba az MTI-nek hangsúlyozta, hogy itt elsősorban Szlovákián belüli feszültségről van szó a szlovák többség és a 600 ezres magyar nemzeti közösség között. Másodsorban az európai értékrend megkérdőjelezése, ha egy demokratikus párt, akár jobboldali, akár szociáldemokrata, akár liberális, koalíciót hoz létre egy nyíltan rasszista, idegengyűlölő, kisebbségellenes, homofób, szélsőséges párttal, miként a SMER tette ezt a Szlovák Nemzeti Párttal Szlovákiában.
Harmadrészt az is az európai uniós értékrend része, hogy nem lehet egyetlen népet, népcsoportot vagy kisebbségi közösséget a kollektív bűnösség elve alapján hátrányosan diszkriminálni. Márpedig a kollektív bűnösség elvét rögzítő 13 Benes dekrétum nemrégiben történt parlamenti megerősítése ezt jelzi Szlovákiában. Negyedrészt a fenti problémák negatívan hatnak a magyar-szlovák államközi kapcsolatokra is.
Sajnos az északi szomszédunknál az utóbbi évben szisztematikus kisebbségellenes kormányzati kurzus képe bontakozott ki, ahol fokozatosan megnyirbálták a magyar nemzeti közösség jogait ( mint azt példázza a két magyar munkatárs eltávolíása az Oktatási Minisztérium illetékes főosztályáról, a Malina Hedvig ügy, a Pátria Rádió támogatása körüli huzavona, a Selye János Egyetem, és a Duna Mente Múzeuma körüli viták, és más esetek is mutatják).
Hirextra, OS
Tabajdiék nem találkoznak Slotával
Hétfőn – első ízben - tényfeltáró látogatást tesz Pozsonyban és Somorján az Európai Parlament szocialista frakciójának Szlovákia-munkacsoportja, amelyet két hónappal ezelőtt hoztak létre.
A küldöttséget Hannes Swoboda osztrák frakcióvezető-helyettes vezeti, a delegáció két magyar tagja Dobolyi Alexandra és Tabajdi Csaba. Találkoznak a többi közt Pavol Paąka házelnökkel, a szlovák kormány képviselőivel, Csáky Pállal, a Magyar Koalíció Pártjának elnökével, a szlovákiai magyar közösséggel, valamint Peter Weiss-szel, a Smer vezető kormánypárt korábbi elnökével. (A szélsőjobbal összeállt pártot az európai szocialisták továbbra sem fogadják soraikba.)
A magyar képviselők nem vesznek részt a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnökével, Ján Slotával folytatott megbeszélésen. - Az MSZP EP-delegációja a találkozót vállalhatatlannak, az SNS értékrendjét az európai szociáldemokrácia értékeivel összeegyeztethetetlennek tartja – jelentette ki Tabajdi, különösen aggasztónak nevezve a szlovák politikai vezetők utóbbi időszakban tett nyilatkozatait, “amelyek azt jelzik, hogy Szlovákiában az állami politika rangjára emelik a kisebbség-, és magyarellenességet. Ezt mutatja a Beneą-dekrétumok parlamenti megerősítése is.” Tabajdi a szocialista frakció további nyomásgyakorlását sürgette Szlovákiára.
(nol.hu)
| BENE©-DEKRÉTUMOK ÉS A FELVIDÉKI MAGYAROK ÜGYE AZ EP-BEN |
2007. 11. 06. |
| |
 Történetében először az Európai Unión belüli hagyományos nemzeti kisebbségek helyzetéről folytatott vitát az Európai Parlament hétfőn Brüsszelben: az állampolgári, igazságügyi és jogi bizottság ülésén elsősorban a szlovákiai magyar kisebbség, illetve a Szlovákiában nemrégiben megerősített Beneą-dekrétumok miatt kialakult helyzet volt a téma. Bauer Edit, az MKP EP-képviselője a vita előtt halálos fenyegetést kapott.
Az előterjesztők nevében előadó Gál Kinga (Fidesz-MPSZ), valamint Kósáné Kovács Magda (MSZP), a szlovákiai magyar Bauer Edit és Duka-Zólyomi Árpád, továbbá a bizottságot elnöklő Jean-Marie Cavada egyaránt méltatták a kialakult közös álláspontot arról, hogy a kisebbségi kérdésben folytatódik a vita az EP-ben.
A hétfői eszmecserében a főként a szlovákiai magyar kisebbség helyzetének romlását ecsetelő magyar képviselők mellett a pozsonyi kormánypolitikát védelmező szlovák EP-tagok szólaltak fel, míg néhány más nemzetiségű képviselő a romániai romák olaszországi kiutasítását is szóba hozta.
A Beneą-dekrétumokkal kapcsolatos fejleményekről eddig csupán napirend előtti felszólalások formájában esett szó az Európai Parlamentben.
Gál Kinga bevezetőjében hangsúlyozta: az Európai Unióhoz való csatlakozás után is nyomon kell követni a nemzeti kisebbségek helyzetét, különösen az új tagállamokban, hiszen egyes területeken az utóbbi években egyértelmű visszafejlődés tapasztalható.
Sikernek nevezte, hogy az alapvető jogok uniós ügynökségét a szakbizottság megkeresi egy részletes vizsgálat lefolytatásának igényével, hogy politikamentesen elemezze az érintett kisebbségek helyzetét, beleértve a felvidéki magyarság problémáit is. Méltatta azt is, hogy a bizottság elnöke bejelentette: Franco Frattini jogi biztoshoz fordul, hogy további információval, véleménnyel szolgáljon a kisebbségek ügyében.
A meghallgatás után nyilatkozva kiemelte: a fő kérdés a diszkrimináció, a kisebbségek tagjainak másodrangú állampolgárként történő kezelése és az és az unió alapértékeinek az összeegyeztethetősége.
Kósáné Kovács Magda felszólalásában arra helyezte a hangsúlyt, hogy a mai EU-ban meg kell oldani azokat a helyzeteket, amelyek a régi gyökerű konfliktusokat életben tartják. Azt is kiemelte, hogy mértékletességgel lehet megakadályozni a szélsőségek megerősödését.
Az ülés után nyilatkozva emlékeztetett arra, „az EU azért jött létre, hogy a német-francia“ ősgyűlölséget el lehessen temetni, és erre a képzeletbeli sírra rá lehessen építeni egy új Európát", és úgy vélte, a közép-európai térségnek „el kell tanulnia a békeakarást“. Nyugaton viszont meg kell tanulni, hogy a keleti térség legnagyobb történelmi terhe a két világháború utáni békék következménye, ahol a térség országait nem vagy részrehajló módon kérdezték meg - tette hozzá. Sajnálatát fejezte ki egyúttal, amiért a hétfői vita kölcsönös vádaskodásoknak adott teret.
Bauer Edit (MKP) – aki nem sokkal az ülés előtt e-mailben halálos fenyegetést kapott –, elfogadhatatlannak nevezte a szlovákiai helyzetet. Méltatta ugyanakkor, hogy a hamarosan aláírandó új európai uniós szerződés megszüntetheti a kettős bánásmódot, amely eddig az EU-t jellemezte kisebbségi kérdésekben, nevezetesen azt, hogy az új tagországoktól többet követel e téren, mint régebbi tagjaitól.
Az ülés után aggasztónak nevezte azt a „szélsőséges propagandát“, amely úgy próbálja beállítani, hogy kisebbségi téren Szlovákiában minden rendben van. Felszólalásban számos konkrét problémát említett, amelyek a diszkrimináció növekedését jelzik.
Duka-Zólyomi Árpád egyebek közt azt emelte ki, hogy a Beneą-dekrétumokkal kapcsolatos szlovák nyilatkozat ellehetetleníti az európai értékeket. Hangoztatta, hogy ezeket mielőbb törölni kellene a jogrendszerből.
A Beneą-dekrétumokra utalva több képviselő hangoztatta a kollektív bűnösség elfogadhatatlanságát is.
Beňová: a magyar kisebbségnek átlagon felüli jogai vannak
A felszólaló szlovák képviselők konkrétumokkal igyekeztek alátámasztani, hogy a szlovák kormány tiszteletben tartja a nemzetközi kisebbségi normákat, és a magyar kisebbség helyzete nem romlik, hanem javul. Elhangzott az is, hogy a magyarországi szlovákok körülményei sem jobbak.
A vezető kormánypártot képviselő Monika Flaąíková-Beňová arról beszélt, hogy a szlovák kormány támogatja a kisebbségeket és fellép az intolerancia ellen. Az ellenkezőjét állító magyar felvetésekre azt mondta, nő a kisebbségi kultúra támogatása és a kisebbségi sajtót is segítik. Kijelentette, hogy átlagon felüli jogokkal rendelkeznek a szlovákiai magyarok.
Miroslav Mikoláąik (KDH) úgy vélte, hogy az egész ügy azért került az EP-be, mert az MKP szavazói elkobzott vagyonuk visszaadását szeretnék elérni. Rámutatott arra, hogy Magyarország a múltban háromszor is megsértette Szlovákia területi szuverenitását, miközben Szlovákia egyszer sem tett hasonlót.
"A Beneą-dekrétumokról szóló határozatnak nincs helye Európában"
Alexander Alvaro német EP-képviselő arról beszélt, hogy Szlovákia 2004-es EU-csatlakozásával vállalta, hogy bizonyos értékrendszert be fog tartani, és Poszonynak eszerint kellene viselkednie.
Claudio Fava olasz képviselő azt javasolta, hogy az EP fogadjon el egy határozatot, amely elítélné a kisebbségi jogok romlását az EU új tagállamaiban, miközben konkrétan megemlítené a szlovák parlament Beneą-dekrétumokról szóló határozatát, mint olyat, amilyennek nincs helye Európában.
Jean-Marie Cavada bizottsági elnök emlékeztetett arra, hogy a bizottság nem kíván beleszólni egyes kormányok tevékenységébe. A testület elsősorban a társadalmi harmónia szempontjából vizsgálja a kérdést, az a fő törekvése, hogy Európa népei harmóniában éljenek.
Magyar újságíróknak nyilatkozva Cavada emlékeztetett arra, hogy uniós csatlakozásukkal a közép-európai országok – osztott uniós értékként – hitet tettek a nemzetiségek közti megbékélés mellett is. Úgy vélte egyúttal, hogy a magyar és a szlovák kormánynak le kellene ülnie, és megpróbálnia előrelépni az 50-60 éves történelmi problémák megoldásában, „ahelyett, hogy a kisebbségekre mutogatva rivalizálnak“.
„A tűzzel játszani veszélyes, és Európa nem tűrheti el ezeket a dolgokat, amelyek a múltban már többször oly sok erőszakot hoztak... Nem engedhetjük kezeletlenül ezeket az ügyeket, mint egy tályogot, amely egyre súlyosbodik“ – fogalmazott a francia képviselő.
Hannes Swoboda Szlovákiába jön
Az EP-bizottságok kétórás ülését követően semmilyen konkrét állásfoglalást, illetve felszólítást nem fogalmaztak meg a szlovák kormány felé. Beňová szerint erre nem is kerül sor. Duka-Zólyomi Árpád ellenben kijelentette, hogy arra fogják kérni az európai intézményeket, hogy foglaljanak állást az ügyben.
Annyi bizonyos, hogy még ebben az évben európai delegáció érkezik Szlovákiába, Hannes Swoboda osztrák EP-képviselő, az euroszocialisták frakcióvezetőjének vezetésével. A politikus a szlovákiai magyarok helyzetét fogja tanulmányozni, hogy aztán kialakíthassa álláspontját. Vladimír Maňka (Smer) EP-képviselő szerint ettől függ majd pártja tagságának megújítása az Európai Szocialisták Pártjában (PES).
(bumm, MTI, pravda)
|
Nem nemzetközi bizottság, hanem csak egy szoci EP képviselő fog véleményt mondani a felvidéki magyarok jogsérelmeiről |
|
2007.11.07. 23:31 |
|
|
 Hannes Swoboda, az európai szocialisták frakciójának vezetője fogja felmérni a kisebbségek helyzetét Szlovákiában - Emlékezzünk Olli Rehn megmondóember igazságtalanságaira az erdélyi magyarság jogsérelmeit, az autonómia ügyét illetően. Emlékezzünk a Bolyai Egyetemen zajlott táblaháborúra. Ott is egy személy, egy európai uniós biztos hárította el a felelősséget az EU büróról, az ügyet egyszerűen csak belügynek nyilvánítva. Rossz ómen, ha csupán egy ember dönti el, hogy mi a jó és mi a rossz. Kicsit olyan praejuditiumnak, egy előre eldöntött véleménynek tűnik így a dolog ( szerk.megjegyzés). Tovább >>
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Hannes Swoboda, az európai szocialisták frakciójának vezetője fogja felmérni a kisebbségek helyzetét Szlovákiában - Emlékezzünk Olli Rehn megmondóember igazságtalanságaira az erdélyi magyarság jogsérelmeit, az autonómia ügyét illetően. Emlékezzünk a Bolyai Egyetemen zajlott táblaháborúra. Ott is egy személy, egy európai uniós biztos hárította el a felelősséget az EU büróról, az ügyet egyszerűen csak belügynek nyilvánítva. Rossz ómen, ha csupán egy ember dönti el, hogy mi a jó és mi a rossz. Kicsit olyan praejuditiumnak, egy előre eldöntött véleménynek tűnik így a dolog ( szerk.megjegyzés). 
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
