Mézes Rudolf, a Csemadok Galántai Területi Választmányának elnöke, a rendezvény szervezője az MTI érdeklődésére elmondta: "Való igaz, ám túlságosan nagy jelentőséget mégsem tulajdonítanék annak, hogy akadt egy-két személy, aki nem veszi jó néven, ha közterületen magyar énekszót kénytelen hallani, miközben bevásárolni megy. Ilyen volt az a sportöltözéket viselő ismeretlen fiatalember, aki az áruházból kilépve tett hangos megjegyzést, és az éppen a kórus mellett elhaladó két nő, akik nem verbálisan, hanem jelbeszéddel fejezték ki ellenérzésüket a magyar ének hallatán." "Nem valószínű, hogy ezek a személyek tudják, ki volt Kodály Zoltán, hogy gyermekkorának hét legszebb évét töltötte Galántán, s hogy Bartók Bélával egyetemben mit tett a szlovák népdalkincs megmentéséért. Nyilván csak a Szlovákiában érzékelhető, ismét magyarellenesre hangolt közhangulat hatására ragadtatták el magukat. Lelkük rajta" - mondta a szervező. (bumm, MTI)

Megjegyzés:

Akinek a cikk címe felháborítónak tűnne, azok számára egy kis magyarázatul szolgál az alábbi számok áttekintése:

Galánta 1910-ben 3274 lakosából 2933 magyar (89,58%), 202 szlovák (6,16%) és 115 német (3,51%) volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásának székhelye volt. Magyar lakosságának felét 1945 után kitelepítették.

A magyarok kiteleptése utáni benesi szellemiségű csehszlovák asszimilációs politika, a szlovák betelepülések révén 2001-ben a demográfiai adatok a kitelepítések után végzett fehérgalléros etnikai tisztogatásról tanúskodnak: Galánta 16 365 lakosából 9877 szlovák (60,4%), 6022 magyar (36,8%), 175 cigány és 114 cseh volt.

Természetes szaporulattal biológiai képtelenség 91 év alatt a szlovákság számarányának tízszeres megnövekedése ( 6,1%-ról 60,4%-ra) a magyarság számarányának 53 %-os csökkenése mellett (kerekített számokkal a magyarság számaránya 90%-ról 37%-ra csökkent).

Ilyen mértékű etnikai arányváltozást csak külső tényező okozhat - azaz, az etnikai arányok erőszakos megváltoztatása kitelepítések majd hatóságilag irányított erőszakos asszimilációs politika, a magyarság jogainak csorbítása révén. 

Ezekért a az eltüntetett magyarokért mikor fog bocsánatot kérni a szlovák kormány?

szerk.