Lakossága szlovén és horvát, valamint kisebb számban magyar. A hódoltság alatt erősen veszélyeztetett táj volt, népességének jelentős hányada elvándorolt az ország védettebb területeire, így a Muraközi családnév elég gyakorivá vált. Kulturális, gazdasági központja Csáktornya. Területe a Zrínyiek katonai, politikai tevékenységének bázisa volt. Osztrák piacokra is termelt. Jelentékeny szőlészete volt. Társadalmi struktúrája, gazdálkodása, népének műveltsége a szomszédos zalai, vasi parasztságéval rokon. A Muraköz ma Jugoszlávia része. A muraközi magyarokhoz kapcsolódik a Mura-torkolatban fekvő Légrád ev. magyarsága és az egykor Zala m.-hez tartozó Alsó-Lendva és környéke is (→ Hetés). – Irod. Gönczi Ferenc: Muraköz és népe (Bp., 1895); Penavin Olga: A jugoszláviai Muravidék magyar tájnyelvi atlasza (Bp., 1966).