Az anyaországtól való elszigeteltségnek kedvező hatásai is voltak. Olyan archaikus tájnyelvet őrizhettek meg az itteniek, amely valódi érték és további kutatások alapját képezheti. Ugyanakkor régies, rendies és vallási alapú azonosságtudatuk is rendkívül erős. Az alsóőriek katolikusok, a felsőőriek reformátusok, míg az őriszigetiek evangélikusok, ami bizonyos elkülönüléshez vezetett. Ez pedig szokásaikban és hagyományaikban is visszatükröződik.

A kutatónő azt is vizsgálta, hogy az osztrák állam milyen törvényekkel segítette a kisebbség fennmaradását, kultúrájuk megőrzését. A legnagyobb változást az 1976-os népcsoporttörvény hozta magával. Ekkor ismerték el először etnikumként a trianoni békeszerződés következményeként 1921-ben elcsatolt országrész magyar kisebbségét. Ausztria uniós csatlakozása után ugyancsak pezsgőbbé vált a kulturális élet. Szép példa, hogy ma már az őrvidéki helységnévtáblák magyar felirattal is ellátottak.

Molnár Csilla csaknem egy évtizedes kutatómunkájának eredményeit egy szociológia jellegű kötetben szeretné közreadni. Ehhez azonban még a bécsi magyar közösség életének tüzetes vizsgálatára is szüksége van. (A szerző az MTI munkatársa)

KUNTZ ZOLTÁN

[2007. 11. 29.]

Uj szo