Civil Fórumot Tóth Károly a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója üdvözölte és nyitotta meg, s átadta a szót B. Kovács István muzeológusnak, a Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület elnökének, akit a program első részének a levezetésével bízták meg. Rövid bevezető után átadták a  Civil Társadalom Fejlesztéséért Díjat. A második alkalommal átadandó díjat idén Hunčík Péter, pszichiáter kapta.  A díj magát a díjazottat ábrázoló festvény volt, mely Pál Ildikó rimazombati művész alkotása, s minden bizonnyal az ipolysági Zsinagógában kap majd helyet.

A laudációban legönzetlenebb mecénásnak, mintául szolgálható segítőnek, a szlovákiai magyar civil szféra önkéntes örökmozgó nagykövetének nevezte Tóth Károly a díjazottat. A dícsérő szavak nem lepték meg Hunčíkot. Előkészített beszédében, mely beillett egy szociológiai előadásnak előbb vázolta a szokások, kultúrák, értékrendek kialakulását, melyet a liberalizmusba vetett hitre vezetett le. Majd méltatta a bársonyos forradalom után eltelt 18 évet a civil társadolom szempontjából, s úgy fogalmazott, hogy „elégedettek lehetünk, nincs szégyenkezni valónk, mi voltunk azok, akik neki láttunk ennek a folyamatnak, rengeteget tettünk a civil élet, civil társadalom felvirágoztatásáért ez alatt az idő alatt”.

Ezzel az önajnározással azért a józanul gondolkodó gömöri polgár bizonyára nem ért, nem érthet egyet. Hisz’ 1989 óta a felvidéki magyarság száma folymatosan csökken, a legnagyobb munkanélküliség is Dél-felvidéken tapasztalható,  s felsorolhatatlanok azok a szociális, társadalmi, kulturális gondok, amelyekkel nap mint nap találkozhatunk. Végső ellehetetlenítésükhöz pedig már csak az hiányzik, hogy liberálisokként fogalmazzuk újra a civil szektort, mint ahogyan arra célzott ez a magát szlovákiai magyar személyiségnek valló egyén, aki állítólag nagyon megérdemelte ezt a díjat. Egymást megdíjazni, több mint arcátlanság, de miért csodálkozunk ezen, így megy ez már 18 sőt évtizedekóta, mert itt még nem volt rendszerváltás. Így hogy lehetnénk megelégedve az állítólagos rendszerváltás után eltelt  évek történéseivel?

Petőcz Kálmán, a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa, csatlakozott az előtte szólóhoz, s leszögezte, hogy a modern liberális demokráciát kell építeni. Felvezető eladásának a témája a Civil Fórum létrejöttének a fontossága volt, de ő arról beszélt, hogy polgári társadalomban „dolgozunk”, s élnünk kell a részvételi demokrácia alapelveivel illetve a jogainkkal, közte a kisebbségi joggal is, s kitért a december 21-i  határbontásra, melyet ajándéknak nevezett.  A program szerint az első részben szót kapott előadóként is Tóth Károly, aki a dél-szlovákiai civil szervezetek önképéről beszélt. Statisztikai adatokat, számarányokat mutatott be, mellyel arra akart rá rávilágítani, hogy a jelenlegi civil szervezetek hazánkban kulturális szervezeteknek jelölik meg magukat. A fonalat tovább víve pedig azt hangsúlyozta, hogy ahhoz, hogy versenyképesek legyenek újra kell fogalmazni mindazt, amit csinálunk, s meg kell jelölni pontosan a tevékenységi körünket, úgy hogy az ne legyen általános.  Tóth Károly a Civil Fórum küldetésének is ezt tartja. Regionális diszparitások című előadásában a rimaszombati Fundament Polgári Társulás tagja, Hajdú István kitért a dél-gömöri falvak nehéz szociális helyzetére. Táblázatokon ábrázolta, hogy a munkanélküliség, a civil szférának nyújtott támogatások terén Gömör déli része északhoz viszonyítva rosszabb, hátrányosabb helyzetben van.  Előadását azzal zárta, hogy közösségi összefogás nélkül a projektek nem valósíthatók meg, s egy képletes példával élt, miszerint az EU vonat már elment, de lehet, hogy lesz egy állomása, ahol fel tudunk még rá ugrani.

Egy rövid szünet után megkezdődött a Civil Fórum második  része, melyet a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke, Hodossy Gyula vezett. A jelenlévők három érdekes előadást hallhattak. Bárdos Ferenc és Csathó Tibor (Életfa Környezetvédő Szövetség, Egri Civil Kerekasztal, ProHáló) - Közösségi részvétel, hálózati együttműködés és tapasztalatai Magyarországon című előadásukban kiemelték az internetes kapcsolatok kialakításának  fontosságára. Megemlítették és méltatták a Polgár Info hírportált is. A civil erő a nyitottságban és a vélemény szabad kinyilvánitásában rejlik – erőssítették meg. Kmotrik Péter, a Gömöri Ifjúsági Társaság képviseletében a Mit hoz az államhatárok megszűnése a civil szervezetek számára? című előadásban kitért a szlovák magyar határ mezsgyején élők utazási gondjaira. Bízik abban, hogy a határok megszüntetésével ezen a téren is megoldódnak a problémák. Jelenleg nincsenek kialakiíva a két ország között a megfelelő buszjáratok. Csak nagy nehézségekkel lehet eljutni a határmenti falvakból Magyarországra s vissza.  Ez ügyben főleg a megyei önkormányzatok képviselőit kell megszólítani. Kulcsár Mária, a Fórum Információs Központ  igazgatója a Partnerségek és hálózatépítés Dél-Szlovkiában címen tartott előadást, s szólt a partnerségek kialakításának fontosságáról. A civil szervezetek jövőjét a profeszionalizálódásában látja.  Manapság a  polgári társulások a környezetvédelemtől kezdve  mindent felválalnak.  Szerinte jó lenne ha csak egy bizonyos cél érdekében tevékenykednének. Ezzel egybehangzólag minden előadó leszögezte azt, hogy szakterületeken kell működni, melyhez a „Fórum Intézetesek” felajánlották nagyszerű szakmai tudásukat, hiszen a 18 év alatt saját maguk bevallása szerint, nagyon sokat elértek már. Tökéletesen tudnak képzéseket tartani, könyveket kiadni, kutatásokat végezni, információt áramoltatni vagy éppen félre áramoltatni, olyan fórumokat megteremteni, amelyen szűk körben leoszthatják a feladatokat, s kihirdethetik magukat országos konferenciának. Ahogy ez 2007 november végén is megtörténhetett Rimaszombatban... 

Ezen a Civil Fórumon az előadásokat követően vitára is lehetőség volt, ahol ugyan bármelyik jelenlévő felszólalhatott, ha volt kedve a fent említettek után. Egy páran azért megpróbálkoztak hallattatni hangjukat. A felszólalások között többen a Magyar Koalició Pártja által, felvidéki magyaroknak szánt magyarországi alapítványi pénzek elosztását sérelmezték. Volt aki azon dillemázott, hogy melyik szakmai kollégiumba is tartozzon, amikor milyen nehéz szétválasztani a tevékenységét. Üdvözölte a fórumot Bán Zoltán a rimaszombati képviselőtestület tagja, s felszólalásában rámutatott a máig  megoldatlan szociális gondokra Gömörben, a cigányság és a régió kilátástalan jövőjére. Belátta, hogy a rendszerváltás után egyetlen kormány és párt sem, beleértve az MKP-t is, nem tudott segíteni a gömörieknek égető gondjaikban.  Véleménye szerint a  civil szféra nem lesz képes megoldani ezeket a problémákat, mert nincs ütőképes kezdeményezés, itt nem működik a régiófejlesztés, nehéz az együttműködés. Csúsz László, a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség képviseletében biztosította a Fórumot, hogy szervezetük bármiben a segítségükre lesz, amiben kérik. A rendezvény végén kialakultak a szakmai kollégiumok, melyekbe ha van kedve, minden civil szervezet bekapcsolódhat a Fórum Kisebbségkutató Intézet honlapján található elektronikus címen keresztül. A következő szakmai kollégiumokat és vezetőjiket nevezték ki (nem volt demokratikus szavzás, csak hallgatás, első sorok bólogatása, a kész tények elfogadása): Környezetvédelem  - Vallen József; Szakmai továbbképzés, felnőttoktatás, közművelődés – Fabó Mária és Kulcsár Mária; Közösségfejlesztés, vidékfejlesztés és turizmus – Hajdú István;  Ifjúság  - Szabó Helga; Szociális és karitativ tevékenység – Madarász Ildikó; Tudomány  - Tóth Károly;  Művészet – Szabó Ottó (jelölték, de nem volt jelen, még nem vállalta el).

A színvonal miatt ez a találkozó konferenciának nem nagyon nevezhető, maradjunk a fórum megnevezésnél, annak elment. Ami nívós volt az egyedül a helyszín, hiszen Rimaszombat legelegánsabb helyén adtak egymásnak találkozót ezek a civilek, állítólag teljesen önköltségesen. A résztvevők száma olyan ötven fő körül lehetett, azok a szervezetek vettek rajta részt, amelyeket a Fórum Intézet belső levelezőrendszerén meghívott, illetve akik véletlenül értesültek az Új Szóból a eseményről. Nagy bátorság kell ehhez, hogy országosnak nevezzék ki ezt a konferenciát, főleg úgy, hogy semmilyen jogalanyisága sincs. Állítólag teljesen önköltségesen tartották az előadásokat és teljesen önköltségesen szeretnék majd működtetni ezt a fórumot a későbbiekben is. Önköltségesen hoztak létre kollégiumokat, mely szakcsoportok önköltségen fognak tevékenykedni egész évben, hogy jövőre újra megszervezhessék a Civil Fórumot önköltségesen. Hát ezen, ha most bárki nevet, akkor valóban mulatságos, de ugyanakkor a végtelenségig elszomorító, hogy élnek közöttünk olyan emberek, akik utolsó kapálódzásukban, egy célt látva, hogy az európai uniós pénzek partnerséget támogató programjaiból még megtömjék a zsebüket, s közben hülyére vegyék a még talán tiszta szívből civilkedő polgárokat, hasznot akarnak húzni. Nagyon gyanús ez az önképzősdi. Reméljük, hogy magyar honfitársaink felébrednek, s mögé látnak az atyáskodásnak. Az civil élet nem habos torta, főleg nem itt Gömörben. Hajdú István a Fundament Polgári Társulás képviselője, a fórum társszervezője az InfoRádiónak adott nyilatkozatában többek között azt is elmondta, hogy „egy játszótér van, a kérdés az, hogy képesek leszünk-e megállapodni a játékszabályokban”. Szerintünk inkább az a kérdés, hogy kik fognak ezen a játszótéren játszani, s milyen feltételekkel. Mert, ha a játékhoz meg kell adni önmagukat esetleg liberálisokká kell válniuk, akkor... Egyébként is mióta politizál egy civil szervezet ?