www.barikad.hu,2007.12.12. Erdélyben más stratégiát hirdet„Nem lehet a megosztás vádjával diszkreditálni a vélemények szabad ütköztetését”. Ez a mondat Orbán Viktor szájából hangzott el 2007 decemberének első napján, amikor Budapesten Tőkés László református püspök és európai parlamenti képviselő győzelmét ünnepelték. A Fidesz elnöke újabban erőteljesen fellép az „egység-demagógia” ellen, és kijelentette azt is, hogy a demokrácia legyőzte az egypártrendszerű gondolkodást.

Aki valamennyire ismeri az erdélyi és romániai magyar politikát, az tudja, hogy Tőkés László győzelme véget vet az RMDSZ eddigi hegemóniájának. Az RMDSZ az a magyar (mértékadó vélemények szerint valójában román) párt, amely már majdnem olyan régóta dolgozik az erdélyi magyar autonómiáért, mint amennyi ideje Demszky Gábor a 4-es metróért. A különbség csak annyi, hogy a 4-es metró építése végre elindult, de az autonómia már közel 18 éve csak retorikai szinten jelenik meg az RMDSZ-nél.

Tehát ha választások vannak, akkor mindig nagyot tud mondani Markó Béla csapata, aztán ha az urnák lezárultak, akkor rendre keményen ki is harcolják a román pártoktól a legjobb pozíciókat, hogy aztán a következő választásokig mélyen hallgassanak az autonómiáról. Az RMDSZ (a Fidesz és MDF mellett) teljes jogú tagja az Európai Néppártnak, noha a felső vezetése szinte hemzseg a szekusoktól. Ez az oka annak, hogy az RMDSZ (románul UDMR) kiegyezett a nagyobb román pártokban szintén komoly erőt képviselő egykori kommunista szervezet embereivel, és bizonyos jól fizető pozíciók, valamint üzleti érdekek miatt lemondtak a magyarság valós képviseletéről. Ennek ékes bizonyítéka, hogy az RMDSZ hosszú éveken keresztül kormányon volt, de a magyar érdekek terén semmilyen komolyabb előrelépés nem történt a közel húsz esztendő alatt.

Ezt a szervezetet az ideológiai besorolások terén precíznek tekinthető www.parties-and-elections.de is a kereszténydemokraták között tartja számon. Hiszen a szavak szintjén valóban egy jobbközép pártról van szó, ám a tettek és szavak között mindig hatalmas a különbség.

Az RMDSZ áruló politikáját megelégelő radikálisabb magyar politikusok eleinte a szervezet belső „demokráciáját” használva próbáltak felülkerekedni a román-magyar politikusokon, de ez a harc elbukott. Az autonomisták többsége ki is lépett onnan, és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsban, valamint a Székely Nemzeti Tanácsban találta meg a helyét. Tőkés László győzelme újrapozícionálja a karakán magyar érdekvédőket, és akik az RMDSZ belső hatalmáért vívott harcban alulmaradtak, most új erőre kaphatnak.

A győztesTőkés László, és az őt támogató civil szervezetek a választási alternatívával kampányoltak, hogy azok is szavazhassanak, akiknek az RMDSZ megalkuvó és langyos politizálása kevés. Markó Béla csapata azzal a magyar jobboldalon jó ismert kommunikációs eszközzel vágott vissza, hogy bizony az erdélyi egység megbontói a „másik oldal malmára hajtják a vizet”. Ezzel ellentétben végre kiderült, hogy a magyar (vö. jobboldali) szavazatok maximalizálására, a mozgósításra az a legjobb módszer, ha nem csak egy választási lehetőség van a mi oldalunkon, hanem legalább kettő.

Hiszen a jó értelemben vett verseny arra sarkallja a választókat, hogy a saját oldaluk mellett minél erőteljesebben álljanak ki, és olyan szervezetet támogassanak voksukkal, amellyel meg vannak elégedve, és nem csak a „kisebbik rossz” miatt szavaznak a megosztás vádjával riogatókra. Nem véletlenül jelentette ki Tőkés László az Echo TV-ben, hogy az RMDSZ azokat a szavazatokat kapta meg, amelyek úgysem őt támogatták volna. És fordítva.

Már régen eljátszotta a hitelét az RMDSZ, amely mostanában új honfoglalással, és az autonómiával kampányol. Nyilvánvalóan nagy különbségek vannak az erdélyi magyar politika és a magyar jobboldal helyzete között, de sok a hasonlóság is. Magyarországon éppen a Fidesz az a párt, amely minden alkalommal a jobboldal megosztása elleni harc jegyében bélyegzi ügynököknek azokat, akik másként mernek gondolkodni a jobboldalon, mint ők. Akik árulásnak tartják azt, ha Orbán Viktor Románia uniós csatlakozását vétóval fenyegeti meg az erdélyi autonómia érdekében, majd végül feltétel nélkül megszavazza keleti szomszédunk csatlakozását. Majdnem egy évvel később 72 órás ultimátumot ad a Gyurcsány-kormánynak, és bejelenti, hogy addig tüntetnek, amíg a hazudozó, elmebeteg miniszterelnök és kormánya le nem mond.

Tőkés László és támogatói nagyon is jól tudják, hogy az RMDSZ nem azonos az erdélyi magyarsággal, mint ahogy az is igaz, hogy a Fidesz nem azonos a magyar jobboldallal. Erdélyben kettő volt a tábor, és kettő volt a zászló. Az eredmény pedig a siker. Reméljük, hogy Orbán Viktor sokat tanult erdélyi kampánykörútja alatt.

(Rück Tamás - Barikád)

szerkesztői megjegyzés:

Az erdélyi EP választás az MKP számára is tanulság !