200 ezer ember, azaz minden harmadik felvidéki magyar család érintett volt a kitelepítésekben. Őket vagyonuktól és jogaiktól megfosztva, gyakran erőszakkal vittek el otthonaikból.

Erről nemcsak nekünk kell megemlékeznünk, várat magára a pillanat, amikor akik elkövették ezeket a gaztetteket, azok is megszólalnak és szembenéznek önmagukkal - hangsúlyozta Molnár Imre történész.

A 60. évfordulóra emlékkönyv készült, amelyben a történészek mellett egykori kitelepítettek számolnak be életükről. A kötet előszavát Sólyom László köztársasági elnök írta, akinek gondolatait Hajnal Dóra továbbította.

"A görcsös hallgatásnak véget kell vetni. A halottakat el kell gyászolni. A tönkrement családokat, a történelmi veszteséget számba kell venni, s rendezni kell a kárvallottak igényeit". A találkozón megjelentek fejet hajtottak a kitelepítés és deportálás emlékművénél.

Hozzászólás

A komáromi évforduló minden felvidéki magyart érintett, mert az 1943-as szovjet-csehszlovák titkos szerződés szerint a szovjetek és a csehszlovákok, mint nem szláv elemet a magyarságot kollektív bűnösnek nyilvánították, tehát alkalmasnak a megsemmisítésre és kitelepítésre.
A Magyar Honvédség azonban NEM adta fel a szovjet betörő, tömeggyilkosok és lakájaik elleni harcot. Ezért a szovjetek nem tudtak gyorsan haladni előre. Így a nyomukban ólálkodó csehszlovák irreguláris alakulatok terve, hogy a magyarokat lemészárolják, nem sikerült. Ettől függetlenül magyar falvak férfilakosságát több ízben tömegsírokba lőtték a frontvonalak mögött és a megszállt felső részeken sorozatosan végezték ki ősi magyar családok tagjait, mintegy 7 ezer embert.

Viszont Benes azokat a magyarokat, akikről a korábbi csehszlovák népszámlálások alapján ki volt mutatva, hogy magyarok, egyszerűen vagyonelkobzásra és kitelepítésre ítélte, politikai jogaiktól megfosztotta őket. A szovjet segített ebben, de a nyugati hatalmak nem ismerték el a moszkvai titkos egyezményt, mert az a háború alatt megkötött egyezményekkel szemben született.

Ezért az 1946-ban aláírt lakosságcsere egyezmény már csak kényszermegoldás volt, amivel a szovjet katonai megszálló erők ki akarták kényszeríteni a magyarság etnikai fölszámolását. Az egyezmény Vorosilov marsall, Magyarország katonai kormányzója pisztollyal a kezében fenyegetőzve és hadonászva azzal a magyarországi kormánnyal íratta alá, amelyik még nem írta alá a1947-es párizsi békeszerződést. Tehát ELLENSÉGES, LEGYŐZÖTT államnak számított, aminek nem voltak semmiféle jogai és amivel mindent lehetett csinálni.

A párizsi békeszerződés elkobzott magyar vagyonról beszél, de ez az állami vagyon és nem a magántulajdon. Jellemző módon ebbe a kategóriába tartozik a magyar kincstári vonat, amit mint ellenséges vagyont vettek át az amerikaiak megőrzésre (enemy property), és amit a békeszerződés aláírását követően vissza kellett volna adni, mint állami vagyont az immár baráti államnak. Ez sem történt meg.

Ezért a Benes által elkobzott magánvagyonokat, pénzbetéteket, intézményeket, bankokat, stb. vissza kell adni a magyaroknak. Éljenek azok bárhol a világon. Ezek a vagyonok csehszlovák állami kézben maradtak és kötelesek vele elszámolni. Ezek felett a magyar magánvagyonok felett semmiféle államok nem rendelkezhetnek. Csak az állami vagyonok kérdéseiben tárgyalhatnak egymással.

A Magyar Alkotmánybíróság ezeket a fogalmakat összezavarta és hozzájárult ahhoz, hogy kérdés rendezése ne haladjon előre. A Magyar Alkotmánybíróság NEM segédkezhet a szovjeteknek és a csehszlovák utódállamoknak abban, hogy a kollektív bűnösség elve alapján elkövetett bűntettek rendezetlenségét további rendetlenséggel fokozza és a régi, nemzetközileg is illegitim állapotokra való tekintettel, azok mai végrehajtását, a Rákosi rendszer szovjet és csehszlovák barát intézkedéseit erőszakolja ki napjainkban. A bűntetteket elkövetők feleljenek. Itt az ideje. Ha nem teszik, a jelenlegi Szlovákiát ki kell iktatni a civilizált országok sorából.

A magyarsággal szembenálló magyarországi rezsimek minden esetben a szovjet-csehszlovák érdekeket szolgálták ki, mert ez nem a magyarok állama és nem szuverén ország. A kitelepített felvidéki magyarok besorolása a mai napi az, hogy "kollektív háborús bűnösök". Még ha ezt nem is ismerik be nyilvánosan, de így kezelik őket Magyarországon belül és kívül, egyaránt. Ezért pedig FELELNI KELL!

A kollektív bűnösség elvét már a Nürnbergi Katonai Bíróság is elvetette és ezt a meghozott ítéleteikben mindig feltüntette. Alapító Okmányukat az ENSZ Alapító Közgyűlése hagyta jóvá 1946-ban Ezért ki kell mondani, hogy a magyarországi rezsim, annak törvényhozása, intézményei bűnösek és személyi felelősséget kell megállapítani.

A Magyarországon élő lakosságot nem lehet kollektíve büntetni egy bűnös rendszer és annak lakájai gaztetteiért, amit még napjainkban is elkövetnek.

Geönczeöl Gyula
A Magyarok Világszövetsége Felvidéki szervezetének érvényes Közgyűlése által megválasztott  és a tagság által elismert elnöke.
2007. szeptember 9.